Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, miskolci kórházigazgató példát vett Orbán Viktorról. A kormányfőhöz hasonlóan maga is közzétette akciótervét, amely az egészségügy részére fogalmaz javaslatokat. Interjú.
2010. június 18. péntek 12:34 - Nagy András
Tekintve, hogy ön tagja az egyik kormánypárt vezetésének, mindenképp felmerül: kérések ezek vagy követelések?
Nem követelések, nem is kérések, hanem javaslatok.
Rendben. Szóval például azt javasolják, hogy „egységes, egy nemzeti kockázat közösségen alapuló állami biztosító legyen”. Nyilván ön tudja a legjobban, hogy az van…
Igen, erről döntött a 2008-as népszavazás. Azt szeretnénk, hogy így is maradjon.
Pluszforrásra is számítanak, méghozzá 100 milliárd forintra. Miből, mire?
Egyrészt azt szeretnénk, hogy amíg nincs pluszforrás, addig két hónapról egyre csökkenjen az OEP fizetési átfutási ideje. Az nem megy, hogy amiért ma dolgozom, azért két hónap múlva kapom meg a pénzt. Ez azonban csak átmeneti megoldás lenne. Negyvenmilliárdot az idei költségvetésből elvont források visszapótlására, hatvanat pedig olyan egyedi kórházkonszolidációs programra kérünk, amelynek keretében minden intézményt külön vizsgálva, egyedi koncepció mentén lehetne szétosztani.
Kíváncsi lennék, milyen fogadtatásra lel ez a javaslatuk, miután az illetékes miniszter a választások után szinte azonnal finoman jelezte: nincs pluszpénz a kasszában sem az egészségügyre, sem az oktatásra.
Valóban volt egy ilyen utalás. De volt egy olyan is, amelyben elismeri a hiányt és ígéretet tesz rá, hogy dolgozni fog az ügyön.
Tízforintos adóval sújtanák a cigaretta, az alkohol, valamint a hamburger és más, hasonló egészségtelen fogyasztási cikkeket egységenként. Ebből 100 milliárd pluszt remélnek. Honnan veszik az összeget?
Az alkohol- és cigarettaforgalmi adatokból indultunk ki, azt osztottuk vissza egységnyi értékekre. Hozzájuk hasonló mértékű lehet a káros ételek fogyasztása is.
Hogyan kívánják bevezetni ezt a különadót?
Többletpénz? Az nincs
Réthelyi Miklós az öt ágazatot - az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a szociális és a sport területét - felölelő humán csúcsminisztérium vezetője a választásokat követően úgy nyilatkozott, szeretnék az orvosok szakmai munkáját is "zavarmentessé" tenni. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mennyi forrással gazdálkodna az új minisztérium, Réthelyi Miklós még nem tudott válaszolni. Mint mondta, tudatában van annak, hogy a források szűkösek, egy esetleges új költségvetés esetén sem több forrással kell számolni, inkább kevesebbel. Egy másik ízben úgy fogalmazott, "senki nem kecsegtette azzal, hogy bármelyik területre lenne többletpénz a kasszában"
Mivel ez nem miniszteri hatáskör, hiszen költségvetést érintő intézkedésről van szó, a törvényhozásnak kellene jogszabályt alkotnia róla. Egyébként nem új keletű ötletről van szó, Romániában épp most vezették be az úgynevezett hamburgeradót. Szeretnénk, ha valami hasonló gondolat megülne valamelyik törvényhozó fejében. A cigarettapakkra sem azt kellene ráírni, hogy a fogyasztója meg fog halni rákban, hanem, hogy a termék megvásárlásával saját maga is hozzájárult az egészségének a helyreállításához.
Nem merül föl itt a kontraszelekció gyanúja? Minél több fogy ezekből, annál nagyobb bevételre tesz szert a költségvetés. Mintha mindenki jól járna, ám a cél nyilván az, hogy minél kevesebbet igyanak például az emberek.
Ha valaminek magasabb az ára, az elgondolkodtatja az embert. Ha pedig a magasabb ár ellenére is pusztítja magát, legalább hozzájárul a majdani ellátásához.
Tehát ha jól értem, az összeg az egészségügyi alapot gyarapítaná.
Így van.
Az egészségügyi intézmények közüzemi díjait maximalizálását és központi megállapítását javasolják. A plafon feletti összeget az állam vállalja magára?Sok intézményt magáncég tart fenn…
A lakossági díjak esetében már megvalósította a kormány a hatósági árazást. Pár évvel ezelőttig működött Magyarországon egy intézményi kategória is, amely az áram és a gáz árára vonatkozott.
Értem, de ettől még minden intézménynek van egy adott rezsiköltsége. Ha az állam maximalizálja ezt a költséget, akkor az ezen felül eső részt valakinek meg kell fizetnie fenntartó helyett.
Ki kell mondani, hogy az energiapiaci szereplők az egészségügyi intézményeknek alacsonyabb áron kell adniuk termékeiket.
Tehát nem az egyes kórházak közüzemi díját, hanem a tarifákat korlátoznák. Velük „nyeletnék le” a bevételkiesést, vagy állami kompenzációt képzelnek el?
Alapvetően igen.
A betegszállítást visszaállamosítanák. Mi lesz azzal a közel száz kis-és közepes vállalkozással, amelyik ebben az üzletágban működik? Hogyan egyeztethető össze ez tétel a kormány kkv-kat támogató alapvetésével?
Hogy miként egyeztethető össze, azt nem tudom megmondani. Csak azt tudom, hogy hibás döntés volt, hogy 2007-ben szétválasztották a mentést és a betegszállítást. A transzportrendszer azóta szétesett. Persze nem azt mondjuk, hogy meglévő szerződéseket egyik napról a másikra fel kell mondani, csak azt, hogy az éves kontraktusokat nem kéne meghosszabbítani… Vissza kell tenni a mentőszolgálathoz a betegszállítást, és azt kell mondani, hogy az a mentős, aki húsz évet lehúzott a maga stresszes munkakörében, két évtized után a jóval kevésbé idegőrlő betegszállításba mehessen át. A betegszállításban is kamatoztatni kéne a mentőszolgálatnál bevált központi irányító rendszert.
Az egészségügyi dolgozó bántalmazásáért magasabb büntetési tétel járjon – mondják. A kormánytöbbség késznek látszik rá, hogy keményebben torolja meg az orvosokat és ápolókat érő támadásokat. De mi a helyzet a beteg kárára elkövetett erőszakkal?
Ha van ilyen, akkor az ugyanúgy büntetendő, és jelenleg is eljárásokat von maga után. Van egy etikai jellegű vizsgálat, amely szakmai következményekkel, adott esetben elbocsátással jár, és természetesen van egy büntetőjogi kategória is.
Ezen tehát nincs is mit újragondolni?
Ami minket illet, a ránk vonatkozó szankciókat az 1995-ös egészségügyi törvény tartalmazza. Ezt az egészet úgy ahogy van át kéne írni, mert nagyon sok életszerűtlenség van ma már benne. Azonban még a rossz szabályozás is szabályozás, míg a felénk irányuló erőszakot ma csak büntetőjogi szempontból lehet minősíteni.
Nem látni a javaslatok közt az egészségügyi dolgozók - Orbán Viktor által a kampányban személyesen is beígért – radikális bérnövelését.
Szóltunk viszont arról, hogy az egészségügyi dolgozók életpálya-modelljét mielőbb ki kell dolgozni. Ebben az is benne van, amit ön felvetett, azonban sokkal több egy egyszerű bérfejlesztésnél.
Igen, csakhogy ez egy rövid távú, konkrét választási ígéret volt a Fidesz részéről…
Természetesen annak is örülnénk, ha holnaptól negyven százalékkal többet keresnének a dolgozóink, ugyanakkor az életpálya-modell biztosíthatja azokat a munkakörülményeket, amelyek mellett már nem érdemes külföldre menni egy ápolónak vagy orvosnak.