Étrend-kiegészítő volt a dínócsont

Nicholas Longrich, a Yale Egyetem, valamint Michael J. Ryan,a Clevelandi Természettudományi Múzeum paleontológusa az Albertai Egyetem, valamint a Royal Tyrrel Őslénytani Múzeum birtokában lévő csontokat vizsgálták. Az összes csontmaradvány a késő kréta korból, a 75 millió évvel ezelőtti időszakból való - olvasható a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com) tudományos hírportálon.

A kutatók számos csonton fedeztek fel harapásnyomokat, beleértve dinoszaurusz-maradványokat. Így harapásnyomokat észleltek a másfél méteres testhosszat elérő Champsosaurus vízi hüllő combcsontján, amely a folyókban és mocsarakban vadászott halra. Valamilyen állat belemélyesztette fogát a kacsacsőrű dinoszaurusz, a hadrosauridae család bordájába, ahogy beleharapott a madármedencéjű dinoszauruszok (ornithischia) combcsontjába, valamint egy kisebb erszényes alsó állkapcsába is. Több olyan csontot is felfedeztek a kutatók, amelyeket hosszában borítanak harapások, olyan nyomokat hagyva, mint amikor csöves főtt kukoricát csemegézünk.

A paleontológusok úgy vélik, hogy a harapásokat emlősök ejthették, mivel a nyomok szemben álló fogpároktól származnak. Ilyen fogazattal abban az időben csak az emlősök rendelkeztek. A szerzők meggyőződése szerint a harapásokat a Multituberculata család tagjai, őskori rágcsálófélék ejthették, amelyek páros felső és alsó metszőfogakkal rendelkeztek. A mókus nagyságú állatok nagy valószínűséggel a csontokat a bennük lévő ásványi anyagok miatt harapdálták, mintsem a hús miatt.

"A csontok egyfajta étrend-kiegészítőként szolgáltak a korai emlősök számára" - vélekedett Nicholas Longrich.