A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által jegyzett, június 11-én benyújtott médiacsomag négy javaslata a közszolgálati médiumok szerkezeti és szervezeti átalakítást célozza, míg az ötödik, „médiaalkotmánynak” nevezett rész a tartalomszabályozás keretjavaslatát fogalmazza meg annak érdekében, hogy abból később egy új médiatörvény-tervezet kerülhessen a Ház elé. Vagyis utóbbi nem azonos egy új médiatörvénnyel, amely a Fidesz eredeti tervei szerint az őszre készül el és 2011. januárjától lépne hatályba.

A „médiaalkotmánnyal” összefüggésben - amelynek hivatalos címe „A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól” szóló törvényjavaslat - Cser-Palkovics András kedden az MTI-nek azt mondta: sok szakmai szervezet jelezte, hogy szeretne véleményt fűzni ehhez, és a többi parlamenti frakció is ugyanezzel a kéréssel fordult a Fideszhez, ezért azt javasolták, hogy ennek az általános vitája akkor kezdődjön el, amikor ezek a vélemények, szakpolitikai javaslatok eljutottak hozzájuk. Így a „médiaalkotmány” megtárgyalását az őszi ülésszakra halasztják, de csak ezt, azokat a változtatásokat ugyanis, „amelyek a média működését kiegyensúlyozottabbá és olcsóbbá teszik”, még a nyári ülésszak alatt végigviszik a Házban.

Ezek közé tartozik az alkotmány módosítása, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítása, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslat, valamint a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslat.

Ezek közül három javaslat módosító indítványairól dönt hétfőn a Ház; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításával összefüggő indítvány a zárószavazásra vár, mert ahhoz nem érkezett érvényes módosító indítvány. (A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyébként az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával jönne létre, a médiatanács pedig ennek autonóm államigazgatási szerve lenne.)

Azon három előterjesztés esetében, amelynek módosítóiról hétfőn szavaz az Országgyűlés, ez előterjesztők szinte kizárólag a kulturális bizottság által benyújtott módosító indítványokat támogatják. Ez alól két kivétel van, ugyanis a médiát- és hírközlést szabályozó törvényjavaslatnál "befogadták" a fideszes Koszorús László, valamint a jobbikos Novák Előd és frakciótársa Pörzse Sándor indítványát.

Így várhatóan hétfőn az alkotmánymódosítás esetében - az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának javaslata alapján - bekerül a szövegbe a szólás szabadságához való jog mellé a véleménynyilvánítás szabadsága is, így az alaptörvény e passzusának pontos szövege a következőképpen nézhet ki: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.

A médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott módosító, az előterjesztők által támogatott indítványok egyebek közt 12-ről 14-re emelik azon civil szervezetek számát, amelyek delegálhatnak tagokat a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe, és az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését. Ugyancsak támogatta a testület azt a javaslatot, hogy a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjainak száma az előzetesen tervezett öt helyett nyolc legyen, közülük hármat a kormánypártok, hármat az ellenzék, kettőt pedig a Médiatanács delegálna.

Az előterjesztők nem támogatták párttársuk, Révész Máriusz és Kővári János egy javaslatát sem. A politikusok többek között azt indítványozták, hogy a hatóság elnökét ne a miniszterelnök nevezi ki - ahogy az eredeti előterjesztésben van -, hanem a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés, a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával válassza meg. Indoklásuk szerint célszerűbb, ha egy 9 éves kinevezésről a parlament, és nem a kormányfő határoz.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizenkét tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. A közszolgálati médiumok alkotmányos intézményekké válnának, azaz fenntartásuk állami kötelezettség lenne.