Megállapodás az Európai Külügyi Szolgálat alapelveiben

A tagállami kormányokat képviselő Tanács, az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament képviselői Madridban jutottak egyezségre Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, és ezzel pontot tettek arra az elhúzódó vitára, amely az uniós intézmények között folyt az új szolgálatnak az intézményrendszerbe való betagozódásáról.

A Parlament - mondták diplomaták - eredetileg azt szerette volna, ha az EKSZ a Bizottság alárendeltségébe tartozik, mert akkor teljesen felügyelhette volna költségvetését. Ashton és a Tanács azonban kitartott amellett - a Bizottság pedig nem igazán ellenkezett -, hogy legyen az EKSZ különálló szervezet. Az Európai Parlament azonban állítólag végül is biztosítékokat kapott Ashtontól arra nézve, hogy megfelelő rálátása lesz az EKSZ költségvetésére, és a politikai beleszólást is biztosítják olyan kérdésekben, amelyek nem tartoznak kizárólagos kormányzati hatáskörbe.

Ashton egyébként a Tanácstól kapta ugyan főképviselői megbízatását, de a Lisszaboni Szerződés értelmében ez a poszt egyben alelnöki tisztséget is jelent a Bizottságban, tehát a főképviselő "két kalapot visel" az uniós intézményrendszeren belül.

A mostani megállapodás az új uniós külügyi szolgálat szerkezeti felépítéséről és a felelősségi rendszerről szól. Egyezségre kell még jutni az EKSZ pénzügyi és személyzeti szabályzata ügyében is. A tervek szerint ősszel kezdhetik meg a több ezer főre felduzzasztandó EKSZ tényleges megszervezését. Kezdetben zömmel a Tanács és a Bizottság külügyekkel foglalkozó apparátusát irányítják át a szolgálathoz, de igyekeznek mielőbb tagállami diplomatákkal is betölteni az állásokat.