Így néz ki a nemzetbiztonsági átvilágítás

Staudt Gábor jobbikos képviselő pénteken sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a párt feljelenti Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, és kezdeményezi annak a szakvéleménynek a nyilvánosságra hozatalát, amely szerint a párt négy országgyűlési képviselője nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A Belügyminisztérium erre reagálva közleményben tudatta: a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéseket a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezték el, azok megállapításai pedig objektív tényeken alapulnak.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek "megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek".

A jogszabály szerint a biztonsági feltételek vizsgálata "azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő".

A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt, illetve ilyen munkakört betöltőkre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, megbízásuk előtt, valamint a megbízásuk, munkakörük betöltése alatt legalább ötévenként ellenőrzést kell kezdeményezni.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés szintje a betöltött munkakörhöz, illetve a megismerhető, birtokolható információk szintjéhez igazodóan "A", "B" vagy "C" típusú lehet. A különböző fokozatú ellenőrzések az érintettek személyes körülményeinek változását vizsgálják, 5, 10 illetve 15 éves intervallumban.

Az ellenőrzés alá vontnak első lépésben kérdőívet kell kitöltenie, majd a kérdőívre adott válaszok valóságtartalmát ellenőrzik és értékelik, illetve felderítik "az egyéb kockázati tényezőket". Az ellenőrzést "A" típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, "B" típusú kérdőív esetén 45, a legszigorúbb, a "C" típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni, a határidő egy alkalommal újabb 30 nappal meghosszabbítható.

Az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, az őt ismerőket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet és a "C" típusú ellenőrzés esetén titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket is alkalmazhat.

Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. A szakvéleményben foglalt megállapításokért, illetve a szükséges tájékoztatás elmaradásáért a felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.

A szakvéleményt a belügyminiszter ellenjegyzi, ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezőhöz továbbítja. Az ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - kivéve a bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket - a kezdeményező tájékoztatja az érintettet.