A brit környezetvédők tehetetlenül nézik, hogy egyre több az egzotikus állat az angol vadonban, melyek veszélyeztetik az őshonos állatokat. Meddig fajulhat még az emberi felelőtlenség?!
2010. június 27. vasárnap 12:29 - Kancsár Edina
A The Daily Telegraph című brit lap, hírül adta, hogy egyre több egzotikus állat él szabadon az angliai vadonban. Elsősorban Délkelet-Angliában szaporodtak el, bár az a vidék sem őshonos számukra. Törpepapagájoktól az alligátorteknősökig, lassan minden megtalálható az emberek nemtörődömsége miatt. A törpepapagáj populáció már 30-50 ezer közöttire tehető és a szintén nem honos sárgafarkú skorpióból is már több ezer található. Őseiket feltehetően akaratlanul hozták magukkal a kereskedők, de a többi faj letelepedése már a felelőtlen gazdák megúnt háziállataiból tevődik össze.
A Hetvenes években kezdtek felbukkani a szigetlakók között a szibériai mókusok, melyeknek mára szintén viszonylag jelentős (körülbelül ezer fős) kolóniája él. Bőségesen akadnak még francia és svéd földről származó vadkanok és brazil malacok is, bár belőlük még csak tíz példányt tartanak számon. Ezen felül, még félszáz nagyobb vadmacska és ugyanennyi törpekenguru szaladgál a brit mezőkön, ami származási helyüket tekintve, igazán meglepő. A legérdekesebb bevándorlók között szerepelnek még mosómedve fajták és alligátorteknősök is.
Furcsa kapás akadt a horogra
Az alligátorteknős
Hét faját ismerjük, melyeknek lakóterülete Észak-Amerikától Közép-Amerikán keresztül délfelé Ecuadorig terjed. Alakját és természetét tekintve valóságos szörnyeteg, egy teknőspáncélba bujt krokodil. Jellegzetes páncélján három sorban középnagyságú dudorok vannak, emellett szembetűnő szokatlanul hosszú farka is. A feje nagy, lapos és háromszög formájú, míg az orra rövid és hegyes. Foga nincs, helyette viszont kampós állkapoccsal rendelkezik. A felnőtt egyedek hosszúsága 0.9–1 méter is lehet és mintegy 20 kg-ot nyomhatnak.
Úgy látszik, semmi sem állítja meg a hidegvérű angolokat. Múlt héten egy halász, egy dél-amerikából származó
piranhát fogott egy halastóban. A felelőtlen exgazdák egy percig sem gondolkodnak el azon, hogy ökológiailag mennyre veszélyes amit tesznek. A brit környezetvédelmi ügynökség is próbálja hangsúlyozni, hogy súlyos károkat okozhat az élővilágnak, ha az emberek egzotikus állatokat és növényeket engednek szabadon. De eddig minden figyelmeztetés hiába.
Az Egyesült Királyságban sajnos nem újkeletű a probléma. A brit állatorvosok követelik, hogy állítsák le az egzotikus állatok importját, mert az utóbbi három évben majdnem hetven százalékkal nőtt a teknősök, gyíkok, a trópusi halak és a papagájok behozatala. A szárazföldi teknősök például szalmonellát, coli baktériumot és egyéb vírusokat terjesztenek, ha találkoznak vízi rokonaikkal az szörnyű következményekkel járhat.
Emberek mindenek felett
Hanga Zoltán a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvívője mesélt erről a jelenségről nekünk, illetve hogy hazánkban sem ismeretlen ez a probléma.
"Az állatoknak van egy természetes élőhelye, amibe az emberek sokféleképpen belerondítottak. Volt, amikor szándékosan telepítettek be állatfajokat, amivel néha óriási hibát követtek el. Például Ausztráliában rókafajtákat honosítottak vadászat céljából, azonban a rókák, mint ragadozók, elkezdték nagy mennyiségben levadászni a kisebb erszényeseket. Gyakran előfordul, hogy a házi kedvenceket engedik szabadjára, mint Nagy-Britanniában. De ez nem egyedi eset. Florida egy részén például a csukaorrú aligátorok őshonosak, viszont azon a területen sok tigrispiton is él. Eredetileg a tigrispiton Dél-Kelet Ázsiában honos, azonban a hobbi állattartók szabadon engedték őket és azóta elszaporodtak a területen. Mivel az óriáskígyók egész életükben nőnek, valószínűleg kinőtték a terráriumot, ezért engedték szabadon őket a felelőtlen gazdák. Emiatt a két faj rendszeresen összetűzésbe kerül egymással, pedig természetes körülmények között soha nem találkoznának."
És mi a helyzet Itthon? Vannak ilyen szélsőséges találkozások Magyarországon is?
Itthon nem ilyen drasztikus a helyzet, de számunkra sem ismeretlen ez a probléma. Magyarországon a vörösfülű
ékszerteknőssel vannak problémák, mert azt előszeretettel tartják háziállatnak. Körülbelül egy húsz forintosnak megfelelő a méretük, amikor megveszik az emberek, ezért mikor kinövik a terráriumot, rendszeresen szabadon engedik őket. Ezek a teknősök képesek a szabadban is áttelelni és fokozatosan kiszorítják a természetes élővizekből az őshonos és védett mocsári teknősöket. Hasonló problémákkal küzdenek a britek is.
A szigetországban úgy próbálnak ez ellen védekezni, hogy korlátozzák az egzotikus állatok importját. Itthon mit lehet tenni?
Sajnos esélytelen befogni a szabadon élő példányokat , de ha mégis találunk, akkor befogadjuk őket az állatkertbe. Illetve felajánljuk a gazdáknak, akik esetleg megkeresnek bennünket, hogy átvesszük tőlük a túl nagyra nőtt kedvenceiket. A legjobb megoldás az lenne, ha az állatkereskedésekben alaposabban felvilágosítanák a leendő gazdákat, hogy az apró ékszerteknősök a későbbiekben nagyra fognak nőni, hátha úgy felelősebb döntést hoznának.