Figyelemmel követed a vébét?

Igen, figyelemmel szoktam követni a világbajnokságokat, a mostaniba azonban ritkán van lehetőségem bekapcsolódni. Rengeteget dolgozom, most fejezzük be a „Tűzvonalban” című sorozatot, az utolsó forgatási napokban járunk. Ettől függetlenül a forgatás szüneteiben persze megbeszéljük  a napi eseményeket, de nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy amint hazaérek, leülök a televízió elé, és meccseket nézek. Otthon is többnyire dolgozom, egy rendezésre készülök, ami a Veszprémi Színházban lesz látható, a következő évad folyamán.

Kinek drukkoltál a régebbi vébéken és kit favorizálsz most?

Az előző vébén az olaszoknak drukkoltam. Nagyon jó érzés volt a baráti társaságommal a Római parton egy pohár sör mellett kivetítőn keresztül figyelemmel követni a mérkőzést. Az ilyen meccsnézéseknek van egy nagyon jó hangulata, pusztán a baráti társaság miatt is megéri a dolog, a foci szinte már mellékesnek számít. A mostani vébén nem produkáltak olyan teljesítményt az olaszok, hogy felrohanjak a lépcsőn és leüljek a televízió elé a meccsüket nézni. Éppen ezért, bevallom őszintén, most nem igazán követtem figyelemmel az eseményeket.

Ki lehet a befutó? Nagyon sok favorizált csapat gyengélkedik, míg a futball terén kevésbé ismert együttesek nem várt, jó teljesítményt nyújtanak.

Igen, nagyon érdekes ez az egész jelenség, hihetetlenül sok meglepetéssel szolgál ez a világbajnokság. Azok a csapatok, akiket az élmezőnybe vár az ember azok alulmúlták önmagukat, ezzel szemben olyan csapatok érkeztek az ismeretlenségből, hogy nem győzöm kapkodni a fejemet. Éppen ezért nem szeretnék és nem is tudnék tippelni.

Említetted, hogy megbeszélitek a forgatás szünetében az eseményeket. Mi a véleményed a bírói ténykedésről? Szükség lenne egy videóbíróra?

Olyan furcsa, hogy a mai világban, amikor mindent és mindenkit kilehet kockázni, akkor egy olyan személy dönt egyes egyedül, aki mint ember, természetesen tévedhet. Iszonyatosan nagy hatalom van éppen ezért a kezében, úgy gondolom, hogy erre jobban oda kellene figyelni. A bíró sem láthat mindent.

Dél-Afrikában került megrendezésre az idei…

Hála az Istennek! Nagyon örültem neki, számomra ez egy „szívem csücske” hely, nagyon szeretnék egyszer eljutni abba az országba. Irigylem azokat, akik most onnan követik figyelemmel a tornát.

Miért?

A kultúra, a táj, az óceán miatt. Ez az egész ország egy hatalmas „mixtura pectoralis” akárhova néz az ember, újabb és újabb képeket lát maga előtt, ami szerintem fantasztikus dolog. Dél-Afrika a szélsőségek hazája, amihez én nagyon vonzódom. Nem kedvelem a langyos dolgokat, szeretem, ha a hidegzuhany után jön egy kis forró víz. (Nevet)

Ha kultúra, akkor vuvuzela. Legalábbis ott.

Mivel ritkán nézem a meccseket, engem nem annyira zavar a dolog, de a barátaim a Facebookon igen kritizálják a vuvuzelát. Én személy szerint nagyokat szoktam röhögni ezen a hangszeren, persze a helyszínen ülnék és folyamatosan zajonganának vele, akkor engem is biztosan nagyon idegesítene egy idő után.

Mennyire lehet veszélyes ország Dél-Afrika?

Elterjedt róla, hogy egy nagyon-nagyon veszélyes ország, ám beszéltem olyan emberrel aki kint él; ő nem tapasztal semmi negatívat. Nem tudom persze, hogy mennyire manipulálják a híreket, elképzelhető természetesen, hogy itt is megvannak a veszélyes és kevésbé veszélyes részek is. Ha az ember okos, tájékozódik, nem eshet semmiféle baja. Nem szabad félni az ismeretlentől, személy szerint gyakran tapasztaltam ezt életem során. Számtalan veszélyes helyen megfordultam életem során és soha nem esett semmilyen bántódásom.

Mesélnél egy veszélyes helyről?

Az egyik legérdekesebb hely Marrakesh volt. Egy barátommal mentem, mindkettőnkön hátizsák volt, Marokkóba stoppoltunk. Szegény diákok lévén a kikötőben, hálózsákban aludtunk, koldusok és furcsa alakok között. Ők maguk is megdöbbentek ezen, mutogatták, hogy biztosan hülyék vagyunk, az őrülteket persze tisztelni kell. Hajnalban ébredtünk, az árusok nyüzsgése vert fel bennünket. Semmi baj nem ért minket, ettől függetlenül mutogattak ránk és tisztes távolságból figyeltek bennünket.

Úgy gondolom, lehetek bármilyen veszélyes helyen, ha nem ártó szándékkal megyek oda, akkor nem fognak bántani, persze az embernek jó, ha működik a hetedik érzéke is. Volt olyan eset, amikor megtámadtak volna, de én gyorsabb voltam.