Bár az ígéretekben szereplő egyszeri, nagyarányú adócsökkentésről le kellett mondanunk, a kormány akciótervébe, több az adórendszert érintő változtatás került be. Dr. Vámosi-Nagy Szabolccsal az Ernst & Young adószakértőjével, az APEH volt elnökhelyettesével beszélgettünk.
2010. június 30. szerda 07:29 - Telkes Árpád
Orbán Viktor 29 pontos akcióterve szerint 500 millió forint adóalapig 10 százalékra csökkentené a társasági adót a kormány. Biztos, hogy ez egy jó megoldás és nem inkább az élőmunka terhét kellene csökkenteni?
Ha az élőmunka terhét csökkentjük, akkor minden cég, illetve minden alkalmazottat foglalkoztató cég jól jár, de ez valószínűleg többe kerül. Ez a lépés is széles réteget érint, nagyon kevés, körülbelül 100-150 olyan cég lehet Magyarországon, melynek adóalapja meg haladja a félmilliárd forintot.
Olcsóbb ha a társasági adót lefelezzük, ráadásul az ország tőkevonzó képességén is sokat segít. Úgy gondolom ez az intézkedés a nemzetközi gazdasági életben is hívószó: hozzák ide a működő tőkét.
Magyarán nem tartom rossz lépésnek, főleg, hogy a meglévő nyereséges vállalatok életét is könnyíti. Valójában persze a TB-járulékot csökkentettem volna először, de az többe kerül.
A Fidesz egykulcsos, 16 százalékos adót szeretne, és minden valószínűség szerint be is fogja vezetni. Nem kedvez ez a felső rétegnek túlságosan?
De. Az elgondolás az lehetett, hogy csökkenjen az eltitkolási szándék, másrészt a pénz- és jövedelemkiviteli szándék is.
Igény lehetett akár belföldi megtakarítás, akár a belföldi fogyasztást növelése is. Személy szerint, ízlésem ellen való az egykulcsos adórendszer, ez egy sajátos technika, ami azonban belefér az alkotmányba. Tőlünk nyugatra progresszív kulcsokat alkalmaznak míg a volt szocialista államokban lineárist. Ám igazából ízlés kérdése, hogy mit tartunk követendőnek, érvek szólnak mindegyik technika mellett és ellen is.
Az Ön véleménye szerint, a mostani irány amit felvázolt a kormány ezen adórendszert illető intézkedésekkel, mennyire jó, Magyarország számára mennyire megfelelő?
A lakosságnál vásárlóerő növekedést idéz elő, a cégeknél pedig a nyereség kisebb részét vonja el. Én először a munkaterheket csökkentettem volna és utánna társasági adót. Az SZJA-t pedig nem csökkentettem volna. De az irány összességében nem rossz.
És a bankadó?
Nettópozíció
Jelen esetben a nettó pozíció azt jelenti, hogy a minimálbérre bejelentettek az adózás után is nettó annyi pénzt kapjanak mint az adóztatás előtt.
Az intézkedések fedezetét a pénzintézetektől szeretné elvonni a kormány és a bankadóból finanszírozni a kieső forintokat. Vannak kétségeim ennek végrehajtásával kapcsolatban.
Ha be is tudja szedni a Fidesz ezt az összeget, ne legyen kétségünk afelől, hogy a bankok át fogják hárítani az ügyfeleikre a terheket, vagy azok jó részét. Ezenkívül a hitelkínálatot és a hitelezést szorítja vissza, talán nem a legszerencsésebb időszakban.
Érdekes viszont látni, hogy a válság mellett is a hazai bankok nyeresége egyre jobban alakul. Magyar viszonylatban azonban nem igaz, hogy a bankok okozták volna a válságot, mint ahogy az sem, hogy vettek volna fel támogatást.
Két bank vett föl hitelt, azonban azt már vissza is fizették.
Összességében a hátralévő fél évben, ekkora összeget úgy beszedni, hogy ne teheljék át a bankok az ügyfelekre a profitkiesést nem tudom hogyan lehet megoldani, főleg ha figyelembe vesszük, hogy még most is vitáznak, mi legyen az adó alapja: a mérlegfőösszeg, vagy a nyereség.
A minimálbér megadóztatása is szóba került.
Egyetértek azzal, hogy hiba volt korábban adómentessé tenni. A szakma nem is vonta kétségbe, hogy hiba volt. Ha úgy csinálják meg, hogy a minimálbér nettó pozíciója nem romlik, akkor ez helyes lépés.
