Mint Kőrösi Zoltán felidézte, a filmes közalapítvány július 1-i alapítói gyűlésén tárgyalta az utóbbi évek gazdálkodásáról szóló auditokat; az ezekkel kapcsolatos határozat végleges szövegét szerdán fogja elfogadni a kuratórium.

Az MMKA jelenlegi kötelezettségállománya 7,9 milliárd forint, ebből 6,5 már bankoknál lévő, 1,4 milliárd pedig korábbi döntések értelmében fennálló, de szerződésekkel még alá nem támasztott kötelezettség; a szervezet jelenleg bevételeinek 20 százalékát fordítja csak a kamatok fizetésére. "Törvénysértés nem volt, csak felelőtlen túlköltekezés, illetve az elmúlt kulturális kormányzatokkal egyeztetett nagyarányú hitelfelvételek történtek" - ismertette a vizsgálat eredményeit Kőrösi Zoltán.

A közalapítvány elnöke emlékeztetett: a kulturális tárca februárban kötött az MMKA-val négy éves finanszírozási szerződést, amely 2013 végéig összesen 26 milliárd forint állami támogatást garantál a filmes szervezet részére. "Ez jelenti azt a keretet, amelyen belül erős konszolidációs stratégiával, magyarán visszafogásokkal, sokkal alacsonyabb filmszámmal és a költségek erőteljes leépítésével megvalósítható a film mint művészeti ág és iparág konszolidációja" - fogalmazott.

Kőrösi Zoltán elmondása szerint az MMKA három területen látott a pénzügyi egyensúly helyreállításához: egyfelől jelentősen lefaragják a közalapítvány működési költségeit, másrészt felülvizsgálják az MMKA hitelállományának kezelési stratégiáját, jelenleg ugyanis hét különböző kereskedelmi banknak fizetik a törlesztést.

A legfontosabb változás, hogy lényegesen kevesebb film támogatására nyílik lehetőség, már 2010 második felében is - árulta el a közalapítvány vezetője, hozzátéve: "ez sajnos nemcsak azt jelenti, hogy az új filmek indításában nagyobb fiskális szigor és megfontoltság kell, hanem azt is, hogy már betervezett, sőt kuratóriumi határozatokra támaszkodó filmterveket is el kell halasztani".

Kőrösi Zoltán szerint egészen biztos, hogy a következő két esztendőben sokkal kevesebb film készülhet állami támogatással: az utóbbi időkben forgatott aránytalanul sok, évi 25-30 nagyjátékfilmnek legfeljebb harmada, de lehet, hogy még ennyi sem. Mint azonban hangsúlyozta, a szűkülő források ellenére nem szabad megfeledkezni a többi műfaj, a dokumentum-, az animációs és a kisjátékfilmek támogatásáról sem.

Ebben a helyzetben - a szerződések ellenére - nehézségekbe ütközik a már elkészült filmek finanszírozása, míg a forgatás előtt álló produkciók támogatási szerződéseit valószínűleg vissza kell vonni - jegyezte meg az MMKA elnöke.

"A kuratórium azon dolgozik, hogy közvetlen veszteség ne érjen senkit, ezért prioritásként fogjuk fel, hogy a már leforgatott munkák finanszírozása lehetőleg megtörténjen. A még el nem kezdett forgatásokat azonban felelősséggel nem tanácsoljuk, hogy elkezdjék" - fogalmazott.

Mint Kőrösi Zoltán kiemelte, az elmúlt években felhalmozott több milliárdos hitelállomány a magyar filmek finanszírozására fordítódott. A hiány kialakulásában azonban a hibás gazdálkodáson túl döntő szerepe van annak, hogy a hazai filmkultúra (idén 5,2 milliárdos) állami finanszírozása igen alacsony, akár nemzetközi összehasonlításban, akár Magyarországon belül más művészeti ágakhoz képest. A magyar színházi struktúra állami és önkormányzati támogatása például sokszorosa a filmének - emlékeztetett.

Közkeletű tévedés ugyanakkor, hogy az MMKA költségvetése csupán játékfilmgyártásra fordítódik, mert húsz fölött van a különböző területek és kötelezettségek száma, amelyeket az közalapítványnak finanszíroznia kell - hívta fel a figyelmet Kőrösi Zoltán: a nemzetközi tagdíjak befizetése, a Magyar Filmszemle megrendezésének költségei, a filmforgalmazás, a Magyar Mozgókép Mestere díj, a folyóirat-támogatások, a szakmai könyvkiadás, az art-mozik támogatása vagy a filmes képzések mellett az éves költségvetés mintegy 50 százaléka" jut filmgyártásra.

A kormány által júniusban elrendelt költségvetési zárolások már biztosan nem hagyják érintetlenül a filmes szektort, ezen belül a közalapítványt sem - szólt a várható kormányzati lépésekről az MMKA elnöke. Mint fogalmazott: "vannak olyan rémhírek, miszerint a területért felelős államtitkárság 60 százalékos zárolást javasolt az MMKA-nál, de én ezt nem is tudom elhinni, hiszen ez azt jelentené, hogy megszűnik Magyarországon a filmkészítés. Csődbe kerülne szinte minden magyar filmes cég, nem tudnánk teljesíteni a nemzetközi kötelezettségeinket és fel kellene számolni a magyar filmkultúrát és filmipart. Ezt senki nem akarhatja, aki Magyarország kulturális érdekeit és presztízsét fontosnak tartja".