Újabb két ponton módosítanák az alkotmányt

A kormány által kezdeményezett alkotmánymódosítás lehetővé tenné, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el, valamint azt is, hogy a közpénzből kifizetett "a társadalom igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítsanak meg.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az indítvány hétfői parlamenti expozéjában kifejtette: mindkét módosítás fontos célkitűzések megvalósítását alapozza meg, lehetőséget adva az Országgyűlésnek a további jogalkotásra.

Indoklásul elmondta, a kormány törekvése a bírósági eljárások felgyorsítása, ennek akadálya azonban, hogy az igazságügyi alkalmazottak jelenleg nem vállalhatnak át ítélkezői feladatokat a bíróktól.

A kormány legsürgetőbb feladatainak egyike a közbiztonság javítása, és "nem engedhető, hogy tyúkperek akadályozzák a tömegeket megbotránkoztató büntetendő cselekmények esetén a gyors igazságszolgáltatást" - jelentette ki Répássy Róbert.

Hozzátette, a kormány ezért javasolja: az Országgyűlés bármikor úgy dönthessen, hogy az alacsonyabb súlyú esetekben a hivatásos bírák helyett a bírósági titkárok járjanak el.

Répássy Róbert arra is kitért, hogy az eddiginél hatékonyabb munkamegosztást kell kialakítani az igazságszolgáltatásban. Közölte, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által elfogadott stratégia is rögzíti, hogy az igazságügyi alkalmazottak hatáskörének elkülönítésével biztosítani kell a bírák tehermentesítését.

Az államtitkár elmondta, hogy a bírósági titkárok jogi szakvizsgával rendelkeznek, kinevezésük előtt pályaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt, s a bírói feladatkörben eljárva a bírókéhoz hasonló függetlenséget élveznek.

A kormány másik alkotmánymódosító javaslata azt tenné lehetővé, hogy "a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítson meg a törvényhozás.

Az igazságügyi államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi szabályozásban azonos módon esik adózás alá a jogszerű és a jogszerűtlen jövedelem, noha nyilvánvaló, hogy a jogszabályok keretei között sem nézhető el a pazarló gazdálkodás.

A kabinet javaslata a visszaélésekkel szemben kíván fellépni, és a közpénzből juttatott kifizetések visszaszorítását célozza - mondta.

Az indítvány az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről "jó erkölcsbe ütköző módon" juttatott jövedelmekre vonatkozna. Az alkotmánymódosítás értelmében az Országgyűlés e jövedelmekre külön mértékű fizetési kötelezettséget állapíthatna meg, az adóévtől kezdődően.

A kormánytöbbség jelölheti az alkotmánybírákat

Elegendő lehet a kormánytöbbséghez tartozó képviselők szavazata az alkotmánybírák jelöléséhez az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti bizottság létrehozását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat értelmében.

A fideszes Balsai István, a javaslat általános vitájában tartott expozéjában emlékeztetett: két alkotmánybírói tisztség 2008. június 4. óta áll üresen, vagyis a testület jelenleg 9 taggal működik, ami azt jelenti, hogy további egy alkotmánybíró "kiesése" a taláros testület működőképességének ellehetetlenülését eredményezné.

A politikus kifejtette továbbá, hogy az összesen 15 tagú jelölő bizottságba 10 tagot a kormánytöbbség, míg 5 tagot az ellenzék delegálhat, az alkotmánybírák jelöléséhez pedig legalább 8 szavazatra van szükség - fűzte hozzá.

A Ház múlt hétfőn döntött ismét az alkotmánybíró-jelöléssel kapcsolatos, Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött törvényekről, azaz az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításáról. A módosított változat azt rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira - a visszaküldött szövegben szereplő nyolctagú jelölőbizottság helyett - a képviselőcsoportok által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot.


Könnyebb lesz kirúgni a GVH vezetőit

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti a köztársasági elnöknél - így módosult a versenytörvény.

Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 92 nem ellenében, 11 tartózkodással döntött. Nemmel szavaztak a szocialista és a jobbikos képviselők. Az LMP képviselői - két nemmel szavazó politikus kivételével - tartózkodtak.

A hatályos versenytörvény szerint a GVH elnökének és az elnökhelyetteseinek kinevezése 6 évre szól a jelenlegi szabályok szerint. Ez most úgy módosul, hogy az elnök továbbra is 6 évre kap megbízást, de az elnökhelyettesek megbízatása az elnök kinevezési időtartamára szól. Így ha valamelyik elnökhelyettest nem az elnökkel együtt, hanem később nevezik ki, akkor a 6 év lejárata előtt, az elnök megbízatásának megszűntekor lejár az ő kinevezése is.

Új eleme a törvénynek az, hogy mind az elnököt, mind pedig a két elnökhelyettest a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól.

Hiába fogadtál el tavaly, nem lép hatályba a Ptk.

Törvényt hozott az Országgyűlés hétfőn arról, hogy a parlament által tavaly elfogadott polgári törvénykönyv (Ptk.) nem lép hatályba.

A képviselők 311 igen, 42 nem szavazattal hozták meg döntésüket. A javaslatot csak az MSZP frakciója nem támogatta.

Az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette az új Ptk. hatályba lépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.

Az új polgári törvénykönyv két lépcsőben - ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén - történő hatálybaléptetését azért nyilvánította alkotmányellenesnek a testület, mert "kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.


Médiatörvény: Sólyomtól retteg a Fidesz?

Az MSZP szerint lehet, hogy a Fidesz azért húzza az időt a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításának zárószavazása kapcsán, hogy a törvény ne kerüljön a jelenlegi államfő elé és a hivatalából augusztus 5-ével távozó Sólyom László ne vethesse fel alkotmányossági aggályait.

Mandur László szocialista országgyűlési képviselő, a parlament korábbi alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra: a házszabály szerint az Országgyűlés elnökének a zárószavazás után 15 napon belül kell aláírnia, majd haladéktalanul megküldenie a törvényt az államfőnek.

Számításai szerint ha nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, július 19-én lesz a zárószavazás, akkor Schmitt Pál augusztus 4-én írja alá a dokumentumot, és - mivel a "haladéktalan megküldés" egy-két napig eltarthat - önmagának, mint államfőnek küldi majd meg a törvényt. Mandur László felidézte: nem csak a Fidesz, az MSZP is kérte a törvényjavaslat zárószavazásának elhalasztását, de nem ugyanazzal a szándékkal, mint a kormánypárt.

A szocialisták továbbra is úgy vélik, hogy a zárószavazás előtt társadalmi vitára kell bocsátani az indítványt. Jelezte, az MSZP azt várja a Fidesztől, hogy válaszoljon arra, miért húzza az időt. Bejelentette azt is: ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában elfogadja a törvényt, akkor az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul.

A kormány nevében hétfőn a szociális államtitkár a rászorulók védelmében kért szót, majd a napirend előtti hozzászólások között a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatról, a Magyar Gárda vasárnapi rendezvényéről, és a kormány gazdaságpolitikájáról beszéltek.

Soltész: a szocialista kormány trükkök százaival csapdákat állított a Fidesz-KDNP kormánynak

Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyi államtitkár napirend előtt úgy fogalmazott: a szocialista kormány trükkök százaival csapdákat állított a Fidesz-KDNP-kormánynak. Példaként hozta fel, hogy az előző kormány április 15-ével a kilakoltatási moratóriumot megszüntette, és ha nem lép a Fidesz-KDNP-kormány, akkor további százak kerültek volna utcára. Mint mondta, egy másik kormányrendelet értelmében a nyugdíjakat 3-4 nappal később lehetett volna csak kifizetni. Harmadszorra arra mutatott rá, hogy az előző kormány július 30-ával végleg megszűntette volna a gáz-, és távhő-kompenzációt.

Soltész Miklós közölte: a kormány meg fogja védeni a polgárokat az előző kormány támadásaival szemben, ezért a Fidesz-KDNP kormány mind a három felsorolt ügyben már rendeletet hozott.
Kiss Péter szocialista képviselő válaszában példaként hozta fel azt, hogy a kormány olyan törvényt hozott, ami szerint a kormánytisztviselők bármikor kirúghatók munkahelyükről. Feltette a kérdést: miért azokat támogatja a kormány az öröklési illetékkel, akik gazdagok?

Talabér Márta (Fidesz) azt mondta, a szocialisták úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne a mostanra kialakult helyzethez. Harrach Péter (KDNP) közölte, a baloldali pártok addig támogatták a rászorulókat, amíg azok rájuk szavaztak. Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, az államtitkártól vádirat hangzott el az előző kormánnyal szemben, és ezzel a vádirattal egyet lehet érteni.

LMP: a kormány vonja vissza a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kihelyezéséről szóló rendeletet

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt kérte a kormánytól, vonja vissza a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kihelyezéséről szóló kormányrendeletet. Az ellenzéki képviselő annak kapcsán szólalt fel, hogy a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendelet szerint jól látható helyen ki kell helyezni a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot az államigazgatási szervek épületeiben.

Schiffer András szerint alkotmányossági problémák vannak a kormányrendelettel kapcsolatban, politikai nyilatkozatnak nincs helye közhivatalban.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt válaszolta: a rendelet ellen Gyurcsány Ferenc ágált legjobban, aki "miniszterelnökként megbukott", és "aki a magyar demokráciát nyolcéves mélypontra vitte". Mint hangsúlyozta, a nyilatkozatban mindenki számára elfogadható értékek vannak rögzítve, ezekért az értékekért minden magyar összefoghat és jó érzéssel dolgozhat.

A Jobbik a vasárnapi Magyar Nemzeti Gárda rendezvényről

Vona Gábor arról beszélt, hogy vasárnap szerettek volna magyar emberek egy bejelentett rendezvényt megtartani, de ez nem sikerült. Véleménye szerint úgy tűnt: a rendőrség egyfajta provokatív szándékkal arra játszott, hogy megpróbáljanak valamit kiprovokálni azért, hogy feloszlassák a Magyar Nemzeti Gárda rendezvényét. Kijelentette: vizsgálatot követelnek, hogy kik és miért akarták a rendezvény résztvevőit provokálni.

Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a törvények az országban mindenkire érvényesek. A rendőrség vasárnap a vonatkozó törvényeknek megfelelően járt el, 27 embert vettek őrizetbe, ők egyebek közt gázfegyvert tartottak maguknál, vagy pedig rendőrre támadtak kővel vagy más eszközzel.

A jobbikos képviselők az államtitkár válasza közben azt kiabálta: "Gergényi", majd felálltak és hátat fordítottak.

MSZP: egy ország gazdaságpolitikája akkor hiteles, ha az érhető

Szanyi Tibor felszólalásában arról beszélt: a kormány víziói szerint a sokmilliós jövedelmekkel rendelkezők ezután búsás adókedvezményekhez jutnak, és a milliárdos vagyont öröklők teljes illetékmentességhez.

Szerinte egy ország gazdaságpolitikája akkor hiteles, ha az érhető, kiszámítható. Mint mondta, ilyen volt a Bajnai-kormány gazdaságpolitikája. "Már most rosszabbul élünk, mint négy hónapja" - mondta.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közölte: Magyarországon a legrosszabb az összes makrogazdasági mutató, az államadósság szintje 80 százalék felé kúszik a nyolc évnyi hibás gazdaságpolitika következtében. Mint mondta, a gazdaságban 2006. szeptember elsejétől megszorító programok voltak érvényben. Kijelentette: nincs egyensúlyi költségvetés, nincs egyensúlyban lévő gazdaság, ebből konzervatív polgári forradalom segítségével tud az ország kitörni.

KDNP: fontos a nemzeti együttműködés programja

Harrach Péter arról beszélt, hogy minden ember számára fontos a nemzeti együttműködés programja.

Fidesz: a kormány felépíti a nemzeti együttműködés rendszerét.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a kormány felépíti a nemzeti együttműködés rendszerét.
Közölte: itt az ideje, hogy az ügyeskedésre kényszerítés helyett igazságos, valódi közteherviselést megvalósító gazdasági rendszer jöjjön létre. Kiemelte: a kormány átalakítja az adórendszert úgy, hogy az lehetőséget teremtsen a nemzeti együttműködésben való részvételre.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a Ház elé terjesztett törvényjavaslatokat a józan ész iránytűje vezeti. A kormány a termelést segíti a spekuláció helyett - emelte ki.

Schmitt Pál házelnök a napirend előtti felszólalások előtt bejelentette: augusztus 5-éig látja el az Országgyűlés vezetését. A politikus augusztus 6-tól lép államfői hivatalába.