Mesés kincsre lelt a kutató

Dave Crisp egy délnyugat-angliai mezőn bukkant az érmékre még áprilisban. Fémdetektora jelzésére kézzel ásni kezdett, és miután egyik pénzdarabot találta a másik után, észrevette, hogy az érméket egy mindössze 30 centiméterrel a föld alatt található, nagy agyagkorsóban temették el. Mivel úgy ítélte meg, hogy szakértői segítségre van szüksége, nem ásott tovább, hanem értesítette a hatóságokat.

"Mivel ellenállt a kísértésnek, hogy maga ássa ki az érméket, lehetővé vált a Somerset megyei tanács régészei számára, hogy óvatosan kiemeljék a földből a korsót és tartalmát, biztosítva ezzel, hogy az elásás körülményeivel kapcsolatos fontos bizonyítékok megőrződhessenek" - mondta Anna Booth, a megyei tanács munkatársa.

Az összesen 160 kilogrammot nyomó érmék ma becslések szerint 3,3 millió fontot (1,1 milliárd forintot) érnek. Annak idején egy legionárius négy évi fizetésének felelhettek meg - jegyezte meg a felfedezésről tudósító news.bbc.co.uk.

A lelet történelmileg is rendkívül értékes, hiszen segíthet mélyrehatóbban fényt deríteni a brit szigetek harmadik századi történetére - kommentálta a hírt a British Museum szakértője, Roger Bland.

Az érmék közül több mint 760 Marcus Aurelius Carausius római hadvezér arcképét viseli, aki a harmadik század végén magához ragadta a hatalmat Nagy-Britanniában és Észak-Franciaországban, majd császárrá nevezte ki magát. Mindössze hétéves uralkodás után, 293-ban saját kincstárnoka meggyilkolta, azonban az általa életre hívott szeparatizmust Rómának csak jóval később sikerült letörnie.

Mint Bland kifejtette, a lelet lehetővé teheti, hogy Carausius, az "elveszett brit császár újra a térképre kerüljön". Nagy-Britanniában az iskolás gyerekek évtizedek óta tanulnak a római kori brit történelemről, de Carausius neve eddig nem szerepelt a tananyagban.
Közép-Angliában tavaly angolszász érmékből álló, hasonlóan jelentős kincsre bukkantak. A staffordshire-i lelet több mint 1500, többnyire aranyból készült tárgyat tartalmaz.