Üdv az űrtáborban!
Robotrepülő felszállását és irányítását figyelhették meg testközelből a gyomaendrői űrtábor lakói, akik a saját készítésű vízi rakétáikat indíthatták a magasba, s találkozhattak Farkas Bertalannal is - tájékoztatta Both Előd,a Magyar Úrkutatási Iroda igazgatója, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) alelnöke az MTI-t, összegezve a szombaton zárult tábor eseményeit.
2010. július 10. szombat 18:01 - HírExtra
A társaság 1994 óta szervezi meg évente az űrkutatás iránt érdeklődő fiatalok számára a tábort, ahol a résztvevők bővíthetik az űrtevékenységgel, az űrkutatások változatos alkalmazásával kapcsolatos ismereteiket. Az idén 40 középiskolás, köztük néhány határon túli fiatal vett részt a programban.
"A közvélemény, s különösen az ifjúság figyelmét szeretnénk felhívni az űrkutatás hasznára, arra, hogy itt érdekes és értékes dolgok vannak, ezzel érdemes később is foglalkozni hivatásszerűen" - magyarázta Both Előd, hozzátéve, hogy már vannak olyan hazai szakemberek is, akik ezekben az űrtáborokban nevelkedtek.
Both Előd, aki a táborlakóknak több előadást is tartott, elmondta, hogy egyebek közt megismertette a fiatalokat a magyar űrtevékenység történetével, a magyar fejlesztésű műszerekkel, s azzal, hogy Magyarország milyen programokban vett, vesz részt.
"Ez a történet az 1970-es évek első felében kezdődött, amikor az első műszerek feljutottak a világűrbe, majd Farkas Bertalan 1980-as űrutazása kapcsán készült műszerekkel folytatódott.
A Vega-programban is alkalmaztak magyar műszereket, az utóbbi egy-két évben pedig több magyar űrkísérlet is volt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Eddig száznál több magyar eszköz járt a világűrben" - fogalmazott a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) vezetője.
Előadásában arról is beszélt a fiataloknak, hogy a különböző égitesteken milyen magyarokról elnevezett kráterek és alakzatok vannak, ahogy a magyar személyiségekről és tájakról elnevezett kisbolygókról.
"A Holdon tucatnyi krátert neveztek el magyarokról Eötvös Lórándtól kezdve Neumann Jánosig. A Vénuszon, ahol az alakzatokat hölgyekről nevezik el, a kráterek egyike Jászai Mari nevét viseli.
A Marson krátert neveztek el Kármán Tódorról, öt kráter pedig magyar települések nevét viseli: ez Bak, Eger, Igal, Kalocsa és Paks. Kulin György és Lovas Miklós után nevezték el az általuk felfedezett üstökösöket és száz fölött van a kisbolygók száma, amelyek magyar vonatkozású nevet kaptak" - hangsúlyozta a MANT alelnöke.
Hivatásos és amatőr csillagászok mellett kisbolygó viseli Semmelweis Ignác, Kandó Kálmán, Rubik Ernő vagy Puskás Ferenc nevét, de szerepelnek földrajzi nevek Hungáriától és Pannóniától kezdve a településekig, ahol csillagvizsgálók működtek, s a fontosabb vizeinkig.
"Már most gondolkodunk a jövő évi táborról, arról, hogy a szóba jöhető 4-5 helyszín közül melyiket választanánk, és azon, hogy az idei tapasztalatok alapján mi az, amit ugyanígy kell csinálni, s mit lehetne javítani" - összegezte Both Előd.
Forrás: MTI