Szűkös Polanski mozgástere

"Ugyanabban a helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. Szabadon utazgathat Svájcban, Franciaországban és Lengyelországban, valamint azokban az országokban, amelyeknek nincs kiadatási szerződésük az Egyesült Államokkal" - közölte Georges Kiejman, a filmrendező francia ügyvédje.

A svájci kormány hétfőn jelentette be, hogy megszüntetik a művész házi őrizetét, mivel hosszas huzavona után végül úgy határoztak, hogy nem adják ki az Egyesült Államoknak.
Polanski 1977-ben az ellen indult eljárás során vádalku keretében elismerte, hogy leitatott és megerőszakolt egy 13 éves lányt. Az elmeszakértői megfigyelés alatt töltött 42 napos elzárás után azonban tudomására hozták, hogy a megállapodással ellentétben a bíró súlyos börtönbüntetést készül kiszabni rá, ezért az ítélethirdetés előtt Franciaországba szökött. Az Egyesült Államokban azóta elfogató parancs van érvényben ellene, és azt nemzetközi szintre is kiterjesztették.

Miközben az amerikai hatóságok megdöbbenésüknek adtak hangot a svájci döntés nyomán, hangsúlyozták, hogy továbbra is ragaszkodnak Polanski felelősségre vonásához.
Kiejman kérte, hogy adjanak ügyfelének pár napot, mert szeretne fellélegezni, egyszersmind felszólította az amerikaiakat, hogy vonják vissza a nemzetközi elfogató parancsot. A rendező amerikai ügyvédei kedden Los Angelesben vizsgálatot sürgettek arra hivatkozva, hogy az ottani hatóságok nem adták át a svájciak által kért bizonyítékokat a 33 éve történt szexuális bűncselekmény ügyében. Azzal vádolták a Los Angeles megyei kerületi ügyészt, hogy szándékosan tartotta vissza az iratokat, mert azok meghiúsították volna a kiadatást.

Kedden az egykori áldozat, Samantha Geimer is megszólalt. Örömét fejezte ki Polanski szabadon bocsátása felett, és - amint azt korábban már számos alkalommal megtette - ezúttal is azt mondta, hogy a rendező nem veszélyes a társadalomra, az ügyet pedig végképp törölni kellene. A háromgyermekes anya a Los Angeles Timesnak eljuttatott nyilatkozatában ezúttal sem árult el részleteket a peren kívüli megegyezésről, amelyet Polanskival kötött, de azt állította, hogy véleményét a megállapodás nem befolyásolta, a kezdetektől ellenezte a filmes felelősségre vonását.

A svájci döntés mindenesetre hordoz némi kockázatot a szépen alakuló svájci-amerikai kapcsolatok szempontjából. A kétoldalú együttműködést a közelmúltban komony adóbotrány zavarta meg: kipattant ugyanis, hogy gazdag amerikaiak a legnagyobb svájci bankban rejtegetik a pénzüket. Az ügy rendeződni látszott, miután a svájci fél hajlandónak mutatkozott a részletek megtárgyalására, ráadásul befogadott három guantánamói foglyot is.

Polanski kiadatásának megtagadása azonban nemcsak az amerikai kedélyeket borzolta fel, hanem Svájcban is akadtak olyan vélemények, amelyek azt hangoztatták, amit a Neue Luzerner Zeitung cikke: "ha a dráma főszereplője nem Polanski lett volna, hanem egy ismeretlen amatőr, ma már egy amerikai bíróság előtt állna".

A Neue Zürcher Zeitung pedig úgy értékelte: a rendező elengedése "annak elismerése volt, hogy ha magasabb érdekek forognak kockán, mégsem mindenki egyenlő a törvény előtt. Akad, aki egy kicsit egyenlőbb."