Alkotmánymódosítással különadó

Az Országgyűlés 307 igen, 47 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és rendészeti miniszter által beterjesztett alkotmánymódosítást. Nemmel az MSZP- és az LMP-frakció szavazott. Az alaptörvényben rögzítették: minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

A különadó kiszabását az alábbi rendelkezés teszi lehetővé: "a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg". A tervek szerint a közszférában az egyes juttatásokat sújtó 98 százalékos adót kétmillió forint felett kell majd megfizetni.

Az Országgyűlés honlapján olvasható indoklás szerint a törvény a különadóval összefüggésben lehetővé kívánja tenni, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett juttatások adóztathatóak legyenek az adott adóév egészére vonatkozóan. Ezzel el kívánnak térni az Alkotmánybíróság egy 1990-es határozatában megfogalmazott megállapítástól, amely szerint az adókötelezettséget érintő szabályozásnál az adókötelezettség keletkezésének időszakát, és nem a bevallás időpontját tekinti irányadónak.

Az alkotmánymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy "helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott, egyesbíró eljárása alá tartozó ügyben bírósági titkár is eljárhat". A bírósági titkár e tevékenysége során független, csak a
törvénynek van alárendelve.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár általános vitában a módosítást azzal indokolta, az eddiginél hatékonyabb munkamegosztást kell kialakítani az igazságszolgáltatásban, biztosítani kell a bírák tehermentesítését. Úgy fogalmazott, "nem engedhető, hogy tyúkperek akadályozzák a tömegeket megbotránkoztató büntetendő cselekmények esetén a gyors igazságszolgáltatást", ezért javasolják: az Országgyűlés bármikor úgy dönthessen, hogy az alacsonyabb súlyú esetekben a hivatásos bírák helyett a bírósági titkárok járjanak el. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.