Mi a tizenévesek célja a pózolással?

A kamaszokra mindig igaz volt - és ez nem csak XXI. századi jelenség - hogy felnőttebbnek akarnak látszani, mint amilyenek valójában. Ez egy természetes, normális reakció a részükről. Az azonban kevésbé ünnepelhető dolog, hogy az internetes honlapokon akarják felhívni a figyelmet magukra, mert ezzel olyan helyzetet teremtenek, ami kényes és veszélyes lehet a számukra.

De a szexuális tartalmú képek viszonylag fiatal jelenségnek számítanak...

Igen, mert ez a modern technika vívmánya. Régen is voltak exhibicionista tinik, csak az internet előtt ez nem volt ilyen látványos, de most már a széles nyilvánosság előtt is megjelennek ezek a fotók.

Milyen veszélyeket hordozhatnak az ilyen jellegű képek?

A probléma abban rejlik, hogy akik megnézik ezeket a képeket, és esetleg megtetszik nekik a képen látható leányka vagy épp fiúcska, azt gondolhatják, kialakíthatnak velük egy nem az érett lelkiségnek megfelelő helyzetet vagy kapcsolatot, szituációt: például egy görbe éjszakát, ami - mivel erre még nem érettek - hosszú időre elronthatja a fiatalok kedvét a szexualitástól.

Csalódást, kudarcot okozhat, ha belemennek egy számukra nem igazán átlátható vagy megérthető helyzetbe. Összegezve: lehet, hogy testileg vagy fizikumuk szerint érettek, szépek, kívánatosak és úgy tűnik, készek a felnőtt szexuális életre, de a lelkiségük, személyiségük fejletlen rá, nem tudják még jól szelektálni, kiszűrni a zavaró vagy veszélyes momentumokat, amikkel esetleg a képeik miatt szembe kell nézniük.

Mit váltanak ki a többi kamaszból a társaik erotikus, exhibicionista fotói?

Olykor egy kis irigységet, mert a másik bátor, és fel merte tenni a fotóját, máskor lekezelést, megbélyegzést, amiért magamutogató a kortársuk. Önbecsülésüket is erősíthetik másokat nézve: „Én bezzeg nem vagyok olyan rossz, mint ő”.

Másrészt tudjuk, hogy a kamaszok egymást másolva mennek bele nem éppen tiszta és körüljárható, körülírható dolgokba, ami nem jó, mert láncreakciót indít el. Az egyik elkezdi, a többiek pedig mennek az első butácska lány után, aki esetleg többet képzel önmagáról, mint amit az életkora engedne.

Mit kompenzálnak a tinik képeikkel?

Le akarják győzni a tizennyolc éven felülieket, lesöpörni őket a felszínről, mert úgy gondolják, hogy eljött az idejük, így mindent bedobnak, hogy ők uralhassák a mezőnyt. Túlságosan korán felnőttek akarnak lenni, be akarják szerezni azokat a bókokat, hódításokat, amiket ki tudnak erőszakolni a másik nemből.

Ezek a fiatalok egocentrikusak?

Mindenképpen szükséges egyfajta egészséges önbecsülés, de ezek a fiatalok olykor átesnek a ló túlsó oldalára, és nem tudják intim körülmények között megtartani magukat és viselt dolgaikat. Széles nyilvánosság előtt akarják megmutatni testüket: „Tessék, vetélkedjetek értem, próbáljatok megszerezni, találkozzatok velem!”

Feladnak egy labdát, ami bárhogyan elsülhet. Ez egy felhívás: „Szép vagyok, nézzetek, gyönyörű vagyok!” Mindent megtesznek a feltűnésért. Erre jó eszköz a képek, számítógépek, és tévé hatalmas ereje.

És ábrándoznak is: bármikor megtörténhet a csoda, hogy egy nagy ember felfedezi őket. Nem akarnak elesni egy olyan esélytől, hogy egy zseniális filmszakember, vagy fotóművész meglátja őket, és ebből kialakíthatnak valamit, hisz erről szól a világ: „Győzz le mindenkit, legyél szép, urald a világot, és akkor meg tudod szerezni magadnak azt a csodálatos lehetőséget, hogy a világ előtt te leszel a legszebb.”

Erre nevelnek a különböző képek, képsorok. Ez a hozzáállás persze nem minden fiatalra igaz, és nem minden kép botrányos. Általánosságban csak elfogadják és szépnek látják önmagukat. Szeretnék, hogy sokan gyönyörködjenek bennük.

Meddig elfogadható a társadalom számára egy kép?

Ami nem annyira erotikus felhangú, az mindenképpen elfogadható, nem jelent semmiféle rosszat. Az lehet csak negatív, ami esetleg később bekövetkezhet, amit másokból kiválthat a felvétel, erről már beszéltem: az már nem jó, hogy egy ember, akinek igazából még fogalma sincs a szexualitásról, olyan helyzetben, szituációban, ruhában, vagy anélkül fényképezik magukat, ami már egyértelművé teszi, hogy „árulja magát” a kamasz.

Korábban érnek a mai fiatalok?

Érdekes kérdés. Én nagyon szeretem a történelmet és az irodalmat, így bőven olvasok történelmi regényeket is. Ezek alapján nem mondhatjuk ki konkrétan, hogy a maiak korábban érnek. Gondoljunk bele, hogy a híres királyok, hadvezérek, és különböző történelmi személyiségek már nagyon fiatalon komoly feladatokkal voltak kénytelenek szembenézni, és meg is tudták tenni őket, például szinte gyerekként kormányoztak országokat... Ez a kérdés persze nem egyenlő a szex-problémával.

A testiség, nemiség már korán felnyitja a gyerekek szemét, és nagyon hamar úgy gondolják, hogy alkalmasak és érettek rá, de ez nagyon nagy bukta lehet. Természetesen most nem egy Rómeó és Júlia-féle szerelemre gondolok, vagyis nem azokra a fiatalokra, akik megélik a csodálatos érzéseket, mert ezzel nincs gond. Náluk megvan az a fokozatos intimitás, ami szükséges a párkapcsolatokban. Viszont azok a gyerekek, akik például egy ilyen kép miatt veszélyes szituációba keverednek, nem tudják fiatalként megfelelően kezelni ezeket a dolgokat. Így kicsit előbb történnek meg a nemi dolgok, mint ahogy egy kapcsolatban elképzelhető lehetne: az udvarlás, a finom erotikus lépések egymásra épüléséből kialakuló esetleges szexuális együttlét.

A lányok azt hiszik, ha már nőies alkatuk van, vagy a fiúk, ha már működik a szexuális aktivitásuk, hogy ezzel már megkapják a zöld utat a szexuális életre, és éljenek vele felnőtt módra. Csak hát ez még nem azt jelenti, hogy emiatt ennek meg is kell történnie.

Mi az egészséges folyamata a kezdődő szexuális életnek?

Az udvarlás, hogy együtt járnak, vagyis randiznak, majd elcsattan az első finom, érzékeny csók, utána egy ölelés, aztán egy megfelelő időintervallum után beérik, hogy egy kis petting is belefér: egy-egy ölelés, finom cirógatás, simogatás. Erről szoktak le a mai fiatalok, vagy ez nem történik meg náluk, és emiatt nem érik be az a szexuális vágy, ami aztán meghozhatná azt a harmonikus szerelmi történetet, ami azt jelentené, hogy már felnőtt módra tudnának szerelmeskedni.

Emiatt hiányérzetük is van, ezért mennek bele olyan helyzetekbe, emiatt kötnek kompromisszumot. Ez gond. Ha erre van szükség a szexben, az azt jelenti, hogy nem feltétlenül jó, sőt, biztos, hogy igazából nem harmonikus, és mindkét fél számára kielégítő az együttlét.