Mi a dopping definíciója?

Négyféle kritérium létezik, ezek alapján történik a besorolás a dopping kategóriába. Ha a négy tulajdonságból az egyiknek megfelel a szer, már fel is kerülhet a tiltólistára. Az első ilyen szempont a teljesítménynövelő hatás. Ezzel rendelkeznek például az anabolikus teljesítménynövelő szteroidok, amik extra mennyiségű izomzatot tudnak előállítani, és mindezt természetesen a szervezet kárára teszik. A második kritérium az egészségkárosító hatás, a harmadik kitétel pedig azokra a szerekre vonatkozik, melyek elfedik más anyagok nyomait, nehezítve így a dopping kimutatását. Ilyenek például a vízhajtók, melyek kiűzik a szervezetből a különböző sókat és vegyületeket.

Az utolsó szempont a korábbiaknál kissé megfoghatatlanabb: ide tartozik minden, ami a sport szellemiségével ellenkezik. Nehéz meghatározni, mi vonatkozik a kitétel alá, de például a drogok mindenképpen. Nem mintha ezek javítanák a teljesítményt... Egyszerűen a sport szellemiségével nem fér össze a kábítószer-használat.

Hogy zajlik egy doppingellenőrzés?

Nemzetközi szabvány szerint történik minden lépése, melyeket külön jogszabályok írnak le. Az ellenőrzés többféle fázisból áll: kijelölés, mintavétel, majd ennek dokumentációja. A mintákat természetesen szállítani is kell, végül egy laboranalízissel zárul a folyamat.

Önök végzik a labormunkálatokat is?

Nem, a mi hatáskörünk csak odáig terjed, hogy a laborig eljuttatjuk a mintákat. A vizsgáló laboratóriumok csak wada-akkreditált intézetek lehetnek. Ezek száma a világon harminchárom és harminchat között mozog. Magyarországon pillanatnyilag nincs ilyen, így egy ausztriai laborban végezhetjük az analíziseket.

De gondolom ennek ellenére tisztában vannak azzal, milyen szereket használnak a sportolók...

Természetesen, hiszen a tiltólista közzététele, karbantartása és ismertetése a mi feladatunk, ezért a kérdéssel nap mint nap foglalkozunk, és nyomon követjük a változásait.

Hány sportolót ellenőriznek évente?

Csoportunk a Nemzeti Doppingellenes Szervezet jogkörét és feladatkörét is ellátja, így hazánkban mi végezzük a mintavételeket, de az állam dönti el, hányat rendel tőlünk. Ebben az évben kilencszázat ellenőrzést kértek, de például az olimpia évében, vagyis 2008-ban ez a szám ezerháromszáz volt. Ebbe a kontroll-keretbe csak magyar állampolgárságú sportolók tartoznak, viszont a szervezetünk, a Magyar Antidopping Csoport ennél jóval több vizsgálatot végez, már a Nemzeti Doppingellenes Szervezet keretein kívül.

Különböző sportszövetségek is kérik az ellenőrzéseinket, főleg, ha valamilyen világesemény van hazánkban, teszem azt: Európa Bajnokság vagy Világkupa. Mindent beleszámítva a tavalyi évben körülbelül háromezer mintavételt végeztünk. Ez jelentősnek számít az európai doppingellenes szervezetek között. Azért vagyunk ennyire elöl, mert az államinál jóval szélesebb körű a tevékenységünk.

Hogyan fogadják a sportolók az ellenőrzéseket?

Azt gondolom, ma már az élsportolók jól tudják, hogy ez is a szakmájuk része. Manapság nincs olyan esemény, ahol ne lenne ellenőrzés, ez az élethez tartozik. Fegyelmezetten és tudatosan fogadják, hála istennek eljutottunk erre a szintre. A hozzáállás miatt normális, emberi szinten folynak a mintavételek is.

Volt már rá példa, hogy megpróbálták kijátszani az ellenőrzést?

Persze, de ez főleg a múltban volt jellemző. Különböző manipulatív kísérletekkel próbálkoztak. Ritkán ma is előfordul, de szerencsére kevésbé sűrűn.

Ha egy sportoló betegség folytán használ szteroidot, doppingvétséget követ el?

Az nem olyan szokványos, hogy egy gyógyszerben szteroid van. Ráadásul egy sportolónak nem lehet olyan betegsége, amit anabolikus szteroiddal kezelnének, mivel ezek nagyon súlyos betegek gyógyszerei, akik súlyosan sorvadt, rossz állapotú, öreg szervezettel rendelkeznek.
Léteznek más szteroidok is, amiket sérülésre vagy gyulladásra írhatnak fel, ezekkel nincs is probléma, mert van rá mód, hogy a sportoló ezeket szedje, még ha az tiltó listán is van. Természetesen engedéllyel kell igazolni a gyógyszer használatát. Tehát ilyen szteroid esetben, ha pozitív a minta, de van mellette engedély, nem szankcionálandó az eset.

Folyamatosan jelennek meg új anyagok a piacon. Ezeket hogyan lehet kiszűrni?

Titkos kutatási projektek épülnek az új anyagok megtalálására. A Wadának például létezik olyan programja, mely a „Gondolkozzunk a doppingolók fejével” névre hallgat, vagyis azt kutatják, hogyan lehetne kémiai anyagokat úgy megmanipulálni, hogy nehéz legyen kimutatni őket, majd ezekre teszteket is készítenek. Ezzel a módszerrel bizony elég sokszor ráakadnak tiltott szerekre. A növekedési hormon például nagyon hosszú ideig kimutathatatlan volt, de mára már sikeresen mérhető. Vagy gondolhatunk még az epo-ra. A közelmúltban például újravizsgálták a pekingi mintákat, és hat újabb epo-pozitív tesztet találtak, mivel egyre finomabbak a tesztek.

Ön szerint a sportolók hány százaléka használ tiltott szereket?

Ez egy nehéz kérdés, amire nem lehet pontos választ adni, csak saccolgatni lehet. A külföldi szakemberek egy része azt mondja, hogy az olimpián indulók harminc-negyven százaléka használ, vagy használt már doppingot. Én azt gondolom, hogy Magyarországra ez nem igaz, kétlem, hogy ennyien lennének. Viszont a tiltott szerek kimutathatósága nagyon alacsony. Másfél-két, nagyon maximum három százalék szokott lenni pozitív a mintáinkból, de ez nyilván jóval alacsonyabb annál, mint ahányan valójában doppingolnak. A labortechnika nagyon sokat fejlődik, úgyhogy közelebb kerül az ellenőrzés a szerhasználathoz. Mindig le van maradva, de mindig közelebb kerül.

Ön szerint hogyan lehetne visszaszorítani a doppingolást?

Felvilágosítással, megelőzéssel, elrettentéssel. Ez a Wada véleménye, de én is egyetértek vele. Az elrettentés részéhez tartoznak az ellenőrzések, de különböző előadásokat is tartunk ilyen célból. Legutóbb például a debreceni egyetemen tartottam egy doppingellenes kurzust. Arról beszéltünk, milyen egészségkárosító hatásai vannak a szereknek. Fontos, hogy hallják a sportolók, milyen súlyos a kérdés, ezért próbálunk eljutni minden fórumra. Nagyon sokszor tapasztaltam, főleg a múltban, hogy a versenyzők azt se tudták, mit szedtek. Lényeges, hogy minél okosabb legyen egy sportoló. Minél eszesebb, annál tudatosabb, annál inkább van választása, hogy akar-e tiltott szerekkel élni. Aki pedig mégis úgy dönt, hogy igen, és megússza az ellenőrzést, az vállalja a következményeit.

Milyen veszélyei lehetnek például egy szteroid-kúrának?

Az anabolikusoknak elég súlyos mellékhatásai vannak. Ezek közül korán is jelentkezik pár, elsősorban fiatal férfiaknál: különféle szexuális diszfunkciók. Sajnos nagyon könnyű egy fiatal férfi szervezetét visszafordíthatatlan impotenciába, heresorvadásba taszítani. Vannak hosszú távú következmények is: szív- és érrendszeri panaszok jelentkezhetnek, például súlyos érfal és érrendszer károsodás, melynek kapcsán akár egy stroke, vagy hirtelen halál is megtörténhet.

Mi a helyzet az étrend-kiegészítőkkel?

Ami legálisan vásárolható, az nem biztos, hogy a sport szempontjából is rendben van. Sajnos az unió területén nem kell vizsgálni, hogy az étrend-kiegészítők a sportoló számára veszélyesek-e, vagy nem. Ezért nagyon körültekintőnek kell lenni, csak bevizsgált terméket szabad használni.
A sportolók fegyelmi tárgyalásán is rendszeresen előkerül ez a legális-nem legális kérdés. Mindig próbálnak mentegetőzni: „De hát én ezt egy üzletben vettem, nem a határon csempésztem be!”
Szomorú, de sajnos az is igaz, hogy nagyon sok olyan testépítő-szer van, ami kapható az üzletekben, és pozitív lesz tőle a minta.

Van kapcsolat egyes sportágak és egyes doppingszerek között?

Sportáganként változik a doppingszer-használata. Például vannak erős sportágak, ahol az erőkifejtésre, fokozásra alkalmas szereket használnak, ide tartozik mondjuk a sokat emlegetett anabolikus szteroid, szilárdan tartva magát, már a hatvanas évek óta. Léteznek állóképesség-fokozó szerek, az epo, például, amit a kerékpárosok, úszók használnak előszeretettel.