Európai Külügyi Szolgálat: újra

Steven Vanackere, a soros EU-elnök Belgium külügyminisztere üdvözölte a tanácskozás jóváhagyását, és hangsúlyozta: az uniós diplomáciai szolgálat felállítása jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az unió egy hangon szólaljon meg (a külpolitikában). Vanackere elmondta, hogy a tagországok diplomatáiból és uniós tisztségviselőkből felállítandó EKSZ december elsejéig válik működőképessé, s addig meg kell történniük a kinevezéseknek is.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője - az EKSZ majdani vezetője - bemutatta a külügyminisztereknek a szolgálat szervezeti felépítését, kinevezéseket azonban még nem jelentett be.

Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkár sajtóértekezletén közölte, hogy a szervezeti felépítés megfelel annak, amit vártak: az EKSZ-nek egy főtitkára, annak pedig két helyettese lesz.

Franciaország pályázik a főtitkári tisztségre, Párizs reményei szerint a posztot Pierre Vimon jelenlegi washingtoni francia nagykövet töltheti majd be.

Az Európai Parlament július 8-án fogadta el az EKSZ felállításáról szóló első olyan előterjesztést, mely az európai uniós intézmények közötti megegyezés alapján született. Az EU új diplomáciai testületének kialakításáról a Lisszaboni Szerződés tavaly decemberi hatályba lépése óta vitázott a parlament, a legfőbb uniós végrehajtó testületet jelentő Európai Bizottság, a tagállamok kormányait képviselő tanács, illetve Catherine Ashton külügyi főképviselő. Az érintett uniós intézmények végül június végén jutottak megállapodásra a több ezer főre felduzzasztandó EKSZ működésének alapvető szabályairól.