A Fidesz 2010-es választási programjában erős kormányt ígért. Hivatalba kerülésükkor első feladataik közé tartozott, hogy Magyarország egy kisebb, takarékosabb állami modellt képviseljen, ennek következményeként az önkormányzati választásokon csaknem fele annyi képviselő kerül a helyi képviselőtestületekbe, a megyei és fővárosi közgyűlésbe, mint korábban.

A megszorító intézkedések kiterjednek az Országgyűlés létszámára is, így a következő kormányciklusban 386 főről 200-ra csökken a parlamenti székben ülők száma. A kormány a közszférában is tisztogatott. Elrendelte a jutalmak zárolását, külső szerződési stoppot és a kétmilliós fizetési plafont.

A közvéleményt felháborító BKV-botrányokból okulva 98 százalékos különadót vet ki a kétmillió forint feletti végkielégítés összegére. A hatékonyság nevében összevonja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és a Vám- és Pénzügyőrséget. A közpénzek felelős felhasználását költségvetési felügyelők fogják biztosítani és 15 százalékkal csökkent a pártok állami támogatása.

Gazdasági lépések

A gazdaság vérfrissítése érdekében 51-ről 33-ra csökkentek a beruházásokhoz szükséges engedélyek és több kisadó is megszűnt. Elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásoknak kedveznek azok az intézkedések, miszerint 19 százalékról 10-re csökkent a nyereségadó, kibővült a Széchenyi Kártya Program és megújult erővel startol az Új Széchenyi Terv.

A bürokrácia felszámolása szellemében a kormány bevezette az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatást, ezzel segítve több mint félmillió munkavállalót és alkalmi munkaadót. Megszűnik a költségesnek ítélt alkalmi munkavállalói könyv, helyére az úgynevezett blanketta-szerződés lép életbe, ami kizárólag a legfontosabb személyes adatokat tartalmazza majd.

Jövőben a kistermelők életképességét biztosítják azáltal, hogy termékeiket könnyebben tudják értékesíteni boltokban, vendéglátó egységekben és a helyi közétkeztetésekben, emellett a régi magyar hagyományokat felelevenítve újból szabad lett a pálinkafőzés.

Adóváltozások

Adómentessé vált a közcélú adományozás, így szabadabban lehet pénzeket utalni egyházaknak és karitatív szervezeteknek. A kormány elkötelezett híve az egykulcsos 16 százalékos adó bevezetésnek és a megbomlott szociális háló orvoslásának. Könnyebb az egyenesági rokonok közötti öröklés és az ajándékozás utáni illetékfizetési kötelezettségét. Biztonságosabb helyzetben vannak azok, akik eddig fenyegetettnek érezték magukat a kilakoltatások miatt. Őket a meghosszabbított kilakoltatási moratórium védi.

A segélyezés szigorításába esett a családi pótlék, aminek kifizetése immáron a rendszeres iskolalátogatottsághoz kötött. Az iskolákban visszaköszön az alsó tagozatosok osztályozása és életbe lép a diákok évismétlése.

Rezidensek haza!

Az egészségügy „eróziójának” megszüntetése végett a kormány itthon szeretné tartani a magyar orvosokat, ezért úgy döntött módosítja a rezidens rendeletet. A várakozás értelmében megszűnik a fiatal pályakezdő orvosok röghöz kötése és ezentúl a szakorvos-jelölteknek nincs helyben maradási kötelezettsége sem. Orbánék az egyházakkal karöltve egy partnerségen alapuló együttműködést kívánnak kialakítani a magyar egészségügyi ellátórendszer állapotának kiterjesztésére.

A felbomlott rendet helyreállítva és a büntető szigort alkalmazva életbe lépett a „háromcsapás törvény”. Ez azokra a bűnelkövetőkre sújt le, akik háromszor követnek el erőszakos, személy elleni bűncselekményt. A harmadik esetben - mérlegelés nélkül - a cselekményre a lehető legsúlyosabb büntetőjogi tétel róható ki. A jelenlegi kormány felülvizsgálja az előző kormány örökségét és a „szekrényből kihulló csontvázakat”.

A folyamat kiterjed a kormányváltáskor lezajlott átadás-átvétel dokumentációjára és a minisztériumok szerződéseinek felülvizsgálatára. A kormány igyekszik leszámolni a fennálló korrupcióval. Erre a célra külön elszámoltatási és korrupció elleni miniszteri biztost nevezett ki.

Határon túl

A Nemzeti Egység keretei között a határon túli magyaroknak megteremtődött a kettős állampolgárság lehetősége. A Visegrádi 4-ek(V4) találkozójával új fejezet nyílt a sok vitát és kényes problémát felkavaró szlovák-magyar vitában. Ennek ellenére a Külügyminisztérium az Európai Bíróság előtt eljárást indított Sólyom László 2009. augusztus 21-ei szlovákiai látogatásával kapcsolatban és a jövő év feladataival számolva megkezdte Magyarország esedékes, soros EU-elnökségéhez szükséges felkészülését.

Külkapcsolatok terén elkezdődött, amire a választások idején már Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke utalt, miszerint a párt kormányra kerülése esetén nyitna Kína, Oroszország és India felé, ezzel létrehozva az új 21. századi vasúti selyemút nyugati kapuját, Magyarországot. A magyar-orosz kapcsolatok felelevenedése megvalósulni látszik, melynek kivitelezéséért külön nemzeti fejlesztési minisztert neveztek ki Fellegi Tamás személyében.

Árvíz

Ez év májusában-júniusában árvíz pusztított hazánkban. A felmérés nem fejeződött be, az viszont leszögezhető, hogy a károk meghaladták a 200 milliárd forintot, amely összegből a kormány 3 milliárd 170 millió forint azonnali támogatást biztosít az árvíz miatt megsemmisült vagy helyreállíthatatlanul károsult magánlakóházban élő családoknak. A segítség kiegészítéseként bevonta az érintett térségekben működő építőipari termelőket, kereskedőket, kivitelezőket. Az állapotok visszaállítására irányuló munkaerőt a helyi munkanélküliek biztosítják.

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel és a Magyar Vöröskereszttel kooperálva az adományokat lakhatásra fordítja. A személyes adományozási kedv az adócsökkentéssel van motiválva. Az árvíz falvakat mosott el és családokat tett földönfutóvá, így a kormány még jobban felelősségének érzi a nemzeti összefogás hangsúlyozását és az újjáépítés fontosságának kiélezését, ami viszont évek munkájába fog telni.