Dr. Kiss Norbertet, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosát, a Corvinus Egyetem volt rektorhelyettesét kérdeztük az új intézményről.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ön kérte fel egy nemzeti kormányzati közigazgatási intézet megszervezésére. Mi lesz a feladat ennek az intézetnek?

Jelenleg ilyen intézet nincsen. A megbízatásom arra szól, hogy a jelenleg működő kormányzati és személyügyi képzési és vizsgaközpont átszervezésével hozzak létre egy nemzeti közigazgatási intézetet.

Az elképzelések szerint az új intézet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működne. A jelenlegi háttérintézmény feladataiból megmaradna a képzési és vizsgaszervezési funkció. Ez a funkció a közigazgatás továbbszervezési és vezetőképzési rendszere. Ezek hagyományos feladatok, amelyeket ez a háttérintézmény szervez, menedzsel.

Mi lenne az új feladat?

Új feladat lenne egy közigazgatási, kormányzati tudásbázis és szakértői háttér biztosítása a közigazgatás-fejlesztési munkákhoz. Jelenleg olyan háttérintézmény nem működik, ami ezt a közigazgatási tudásbázist és szakértői hátteret biztosítaná. Ha ősztől elkezd működni ez az intézet, akkor alapvetően a hazai és külföldi egyetemi és akadémia kutatóhelyekkel együttműködve, azoknak a tudását összegyűjtve, rendszerezve közvetítenénk a kormányzat felé, így biztosítva egy tudományos és nemzetközi összehasonlító ismeretanyagot a kormányzati és a közigazgatás-fejlesztési munkához.

Ez annyiban jelent új megközelítést, hogy a tapasztalat szerint az elmúlt 3-4 évben a közigazgatási szakértői tudást alapvetően tanácsadó cégektől vásárolták a kormányok. Ilyen értelemben egyfajta kiszervezés alapú szakértői háttér működött. Az új filozófia szerint megpróbáljuk megteremteni a magyar közigazgatás saját szakértelmét, és megpróbáljuk a jó hagyományokat visszaállítani, hiszen a harmincas években már működött egy Magyar Közigazgatástudományi Intézet, és az akkori közigazgatási reformokat is egy ilyen háttérintézmény készítette elő.

Ez az intézet meg fogja szólítani az egyetemi-akadémiai világot, és megpróbálunk velük egy aktív partnerséget kiépíteni, valamint azt a tudás- és szakértői hátteret biztosítani, amire szükség lesz az elkövetkezendő években a magyar közigazgatásban.

Ezek szerint önök feladatokat fognak kiszervezni egyetemi kutatóműhelyeknek, esetleg egyetemistáknak?

Ez egy programiroda, szervezőiroda lenne, nem nagy apparátussal. A kutatásszervezés, szakértői munkák szervezése, képzés és vizsgaszervezés együtt nagyjából negyvenöt-ötven fős apparátust igényelnek.

Háttérintézmény leszünk, szolgáltatunk a kormányzat számára, és közvetítünk. Tehát nem egy állandó alkalmazásban lévő köztisztviselői állomány működne itt. A szakértelem, a tudás és a nemzetközi tapasztalat megvannak az egyetemi világban és a szakértői munkacsoportokban. Mi velük működnénk együtt, és az ő ismereteiken alapulna ez a munka.

Ezek szerint ez az intézet nem egy akut probléma orvoslására jön létre, hanem hosszú távon fog feladatokat megoldani?

Hosszú távú megoldásról lesz szó, hiszen a cél az, hogy a mindenkori kormányok számára legyen egy olyan közigazgatási tudáscentrum, ahol évek, évtizedek alatt összegyűlik annyi tudás, amire szükség van a közigazgatás-fejlesztéshez. Hozzáteszem, az európai uniós országok nagy részében vannak ilyen jellegű rokonintézmények, amelyek stratégiai központként működnek, és szállítják a szakértelmet, valamint a háttérelemzéseket és a hatástanulmányokat a kormányzati munkához.

Ezek alapján ez az intézet hiánypótló lesz, és inkább az a kérdés vetődik fel, hogy eddig miért nem működött a kormányzat mögött.