Itt az új Széchenyi-terv
Az új Széchenyi-terv hosszan tervez, céljai között pedig az Európai Uniós átlagnál is magasabb egy főre eső GDP és életszínvonal is megtalálható.
2010. július 29. csütörtök 12:54 - Telkes Árpád
Vitairat
Matolcsy György, nemzegazdasági miniszter mutatta be az új
Széchenyi-terv 200 oldalas vitairatát a kis- és középvállalkozók meghívott képviselőinek. Orbán Viktor szavai szerint hallgatnak a piaci szereplőkre, kérésüknek megfelelve ez EU-s forrásokat a kkv-khoz terelik.
A Nemzeti Fejlesztési Mnisztérium vezetője, Fellegi Tamás bejelentette, hogy 2013-ig – ami az uniós pénzügyi ciklus vége – mintegy ezer milliárd forintott biztosítanak a kis- és középvállalkozások számára, közvetlen és közvetett forrsából. Ezt a pénzt leginkább termelői beruházásokra szánja a kormány.
Az újabb gazdaságfejlesztési program 2030-ig vetíti előre a célokat, ekkorra szeretné a kormány elérni, hogy az egy főre jutó hazai termék valamint az ezzel együtt emelkedő életszínvonal is meghalladja az Európai Unió tagállamainak átlagát.
Fókusz
Az MSZP véleménye
A Magyar Szocialista Párt úgy látja, hogy az új Széchenyi-terv nem más, mint egy hatalmas lufi. Ez valójában nem más, mint az MSZP által elindított Új Magyarország Fejlesztési Terv átirata, hiszen saját forrást nem tervez mellé, csakis az EU-tól kapott pénzekből akarja finanszírozni elképzeléseit. Ráadásul ismét saját klientúrája támogatáshoz jutását könnyíti, ezúttal úgy, hogy gyengíti a pályázási feltételeket. Röviden más pénzéből játsszák az adakozó Róbert bácsit. (MSZP sajtó)
Korábbi
információk szerint csupán négy fő területre koncentrált volna a terv, viszont a tegnapi bejelentésben hét fő prioritást határozott meg a kormány. Ezek: egészségipar, zöldgazdaság, otthonteremtés, tudásgazdaság, hálózati gazdaság, munka- és tranzitgazdaság.
Matolcsy György szerint a tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése tartható célkitzés. A termelői befektetések mellett fontosnak tartja, hogy a nyertes pályázók által megvalósuló projektek ne csupán az uniós forrásból készüljenek el, hanem vonzzák a tőkét is.
Fellegi Tamás jól működő és hatékony pályázati rendszert ígért. Az új Széchenyi-terv megjelenésével eltűnik az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ugyanis azt váltja majd fel. A miniszter erősen
bírálta a korábbi programot (ÚMFT), mivel 2007 és 2013 között – az EU-s pénzügyi ciklus – a rendelkezésre álló 22,5 milliárd eurónyi forrásnak csupán kis százalékát használta fel. Ennek következményeként megfosztotta az előző kormány az országot attól a hatástól, mely szerint, minden egyforintnyi kifizetés utáni három forint értékű növekedéstől.
Számok
Proletárok
Orbán Viktor a hitelminősítők bejelentéseire azt reagálta: „világ proletárjai egyesüljetek”. Hogy ez alatt mit értett, csak ő tudja, de több elképzelés is van a kijelentéssel kapcsolatban. Egyrészt egy szorosabb pénzügyi együttműködésre utalhatott a hozzánk hasonló állapotban lévő államokkal, mások szerint a termelői gazdaság előtérbe helyezését szeretné elérni.
A továbbiakban Fellegi felsorolta a legfontosabb számokat, úgymint: a hétéves Európai Uniós keretből 1828,8 milliárd forintnyi szabad forrás áll a kormány rendelkezésére. A kötelezettségvállalással elindított projektek 4126,5 milliárd forintnyi EU-s forrást kötnek le, a futó projektek támogatási összege pedig 1480,2 milliárd forint.
A gazdaságfejlesztési valamint regionális fejlesztési operatív programokból 155 milliárd forint azonnal mozgósítható forrásként jelenik meg. A 2013-ig hátralévő időszakban legalább ezer milliárd forintnyi uniós forrásra számíthatnak a vállalkozások.
A kormány döntött a felülvizsgálat alá vont kiemelt valamint nagyprojektek sorsáról. Ezek közül összesen tizenhetet vonnak vissza negyven milliárd forint támogatási összeggel, 61nél tartalmi felülvizsgálatot rendelt el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Orbán
Orbán Viktor beszéde tartalmazott érdekes elemeket. Pozitívan
értékelte az elmúlt hónapok munkáját, úgy véli, hogy 28 pontjának köszönhető a költségvetés összeomlásának elkerülése. Szerinte a magyar nép az elmúlt hét hónapban akkora áldozatot vállalt, melyhez képest a „bankadó csak smafu”.
Volt szó a hitelminősítő intézetek ténykedéséről is. A miniszterelnök szerint „lesz még egy-két leminősítés” de ezek csupán átmeneti zavarokat okozhatnak, a pénzügyi helyzet stabil és kiszámítható.