Ősszel osztják a támogatást

Az ellenzéki politikus közleményében azt írta, a Lehet Más a Politika (LMP) felszólítja a kormányt, tegyen meg mindent, hogy a határon túli magyar társadalmi és kulturális szervezetek - ne csak szóbeli - támogatáshoz jussanak. A képviselő szerint a kormány ugyanis a 2010 első félévére megítélt összegeket "egy tollvonással a felére csökkentette", számos pályázatot pedig technikai okokra hivatkozva visszautasított.

A nemzetpolitikai államtitkárság utalva a képviselő korábbi interpellációjára adott parlamenti államtitkári válaszra, az MTI-hez eljutatott közleményében kiemelte: több visszásságot tapasztaltak az átadás-átvétel során a Szülőföld Alap pénzügyi gazdálkodásánál.

Nem mindig olyan kiutalások történtek, amelyek a legracionálisabbak lettek volna, éppen ezért ezeket meg fogják vizsgálni, és amennyiben a kiutalt támogatások céljai nem teljesülnek, akkor nyilvánvalóan anyagi felelősséggel tartoznak mindazok, akik ezt megkapták, illetve akik a kiutalásról döntöttek. Az állapotfelmérés szempontjából ez nagyon fontos - idézték fel Rétvári Bence reagálását.

A közleményben felidézték Cser-Palkovics András fideszes politikus választások után tartott sajtótájékoztatóját is, amelyen azt mondta, hogy az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét. Felszólítjuk az MSZP-kormányt, álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról - mondta akkor a fideszes képviselő.

Az eddigi gyakorlat szerint a Szülőföld Alap kollégiumait legkésőbb április elejéig össze kellett volna hívni, a szocialisták viszont elmulasztották ezt megtenni. Ezért ez ügyben azt kérte az államtitkárság a képviselő forduljon a szocialistákhoz.

Az államtitkárság közleményében határozott nemmel válaszolt arra a felvetésre, hogy politikai preferenciák is megjelennek-e a döntésben, s egyben kérték, hogy a sajtón keresztüli üzengetés helyett, a határon túli magyarokat érintő ügyekben legközelebb tájékozódjon alaposabban.

Megjegyezték még, hogy "álságosnak tartják egy olyan ember kardoskodását a határon túli magyarok ügyei iránt, aki a határon túli magyarok egyszerűsített honosítási eljárását (közkeletű nevén a kettős állampolgárságot) sem szavazta meg".