A 14 ország kutatóit tömörítő csapat a hét közepén tette közzé a hírt, miszerint a fúrók 2537,36 méteres mélységben elérték a kontinensnyi sziget kőzetburkát. A kutatók most jégmintákat vesznek, s ezekből próbálnak visszakövetkeztetni az úgynevezett eemi vagy más néven Riss-Würm földtörténeti korszak, a legutóbbi interglaciális - jégkorszakok közötti - periódus körülményeire. Ez a körülbelül 130 ezer évvel ezelőttől 115 ezer évvel ezelőttig tartó meleg időszak a kutatók szerint sok szempontból hasonlít a maihoz, ezért vizsgálata elősegítheti korunk klímaváltozásának jobb megértését.

"Eredményeink bővíteni fogják ismereteinket a klímarendszerről, és hozzájárulnak majd ahhoz, hogy jobban előre tudjuk jelezni a tengerszint-emelkedés ütemét és végső mértékét" - magyarázta Dorthe Dahl-Jensen, a Koppenhágai Egyetem jégszakértője, a kutatás vezetője.

A kutatók többek közt arra a konkrét kérdésre keresik a választ, hogy mekkora volt a grönlandi jégtakaró kiterjedése 120 ezer évvel ezelőtt, amikor a légköri hőmérséklet a mainál 2-3 Celsius fokkal melegebb volt. Azt is megkísérlik meghatározni, hogy milyen mértékben és ütemben járult hozzá a grönlandi jég olvadása a tengerszint eemi korszakban bekövetkezett 5 méteres megemelkedéséhez.

Dorthe Dahl-Jensen közlése szerint az első eredmények még idén megszülethetnek. A grönlandi jégborítás olvadásának közeljövőben várható menete tudományos viták tárgya. Egyes kutatók szerint a jég kiterjedése nagyjából stabil marad, mások szerint az olvadás akár 1 méterrel vagy még többel is megemelheti a világtenger szintjét a XXI. század folyamán.

Korábbi hasonló grönlandi kutatások csak részleges eredményekkel tudtak szolgálni az eemi korszak körülményeiről, mert az átfúrt jégtakaró egyes rétegei elolvadtak vagy megsérültek. A vizsgálati módszerek közé tartozik a jégben található, üvegházgázokat tartalmazó buborékok és szerves maradványok elemzése és a jég kristályszerkezetének vizsgálata.