Bővült az emberiség közös örökségének tárháza
Újabb hat egyedülálló kulturális vagy természeti értéket képviselő helyszínt nyilvánított az emberiség közös örökségévé vasárnap az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Brazíliavárosban ülésező világörökség-bizottsága.
2010. augusztus 2. hétfő 18:23 - HírExtra
A Brazíliában, Mexikóban, Kínában, a Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén és a Csendes-óceán déli részén elterülő Kiribatin található új helyszínekkel már 910-re emelkedett a rangos nemzetközi elismerést élvező helyek száma a világban.
Az UNESCO emellett kibővítette négy, már elismert világörökségi helyszín területét is Ausztriában, Bulgáriában, Romániában és Spanyolországban.
A házigazda Brazília Sao Cristóvao nevű északkeleti városának Sao Francisco (Szent Ferenc) tere nyert elismerést az ott található XVIII-XIX. századi templom, kolostor, palota és más épületek miatt.
A Kína délnyugati részén található, folyóüledékből képződött, csipkézett alakzatú Danxia-hegységet azért választották a világörökség részévé, mert fontos szerepet játszik a szubtrópusi erdők megőrzésében, valamint 400 ritka vagy veszélyeztetett állat- és növényfajnak ad otthont.
A mexikói Camino Real de Tierra Adentro (királyi belföldi út) Mexikóváros északi részétől vezetett észak felé az Egyesült Államokba, és a XVI. századtól mintegy 300 éven át arra használták, hogy a mexikói bányákból ezüstöt szállítsanak rajta. Az UNESCO indoklása szerint azért érdemes a világörökségi címre, mert előmozdította a társadalmi, kulturális és vallási kapcsolatok erősödését elsősorban a spanyol és az indián kultúra között.
Mexikóban egy másik helyszín is felkerült az UNESCO listájára. Az ország déli részében húzódó Oaxacai-völgy őskori barlangjainak némelyike olyan régészeti leleteket és sziklarajzokat tartalmaz, amelyek az ott élő nomád vadászó-gyűjtögető közösségek földműveléssel való megismerkedését tükrözik. Az egyik barlangban több ezer éves magokat és kukoricacső-maradványokat találtak, amelyek a legkorábbi ismert, növénytermesztésre utaló bizonyítékot képezik az amerikai kontinensen.
A Madagaszkártól keletre fekvő, Franciaországhoz tartozó Réunion vulkáni sziget nemzeti parkjának egy részét is a világörökség részévé nyilvánították. A vulkáni csúcsok és sziklák uralta térségben szubtrópusi esőerdők, köderdők és füves puszták váltják egymást "az ökoszisztémák és tájak figyelemreméltó és képileg vonzó mozaikját alkotva" - fogalmaz közleményében az UNESCO.
A csendes-óceáni Kiribati Köztársasághoz tartozó Phoenix-szigetek, amelyek a világ legnagyobb védett tengeri területét alkotják, ugyancsak az UNESCO-listára kerültek. Az indoklás szerint a térség a világ egyik legnagyobb érintetlen korallszigetcsoportját és ökoszisztémáját őrzi, ezenkívül 14 ismert tenger alatti hegység is található itt.
Ez utóbbiak a feltételezések szerint kihunyt vulkánok, amelyek ma a tengeri életformák döbbenetes sokszínűségének adnak otthont.
A kibővített világörökségi helyszínek a Graz közelében található XVII. századi Eggenberg Kastély, a bulgáriai Pirin Nemzeti Park, Moldvában egy hét - a bővítéssel már nyolc - XV. és XVI.
században épült templomból álló épületegyüttes, valamint az ősi sziklaművészetéről híres portugáliai Coa-völgy, amelyet most a spanyolországi Kasztília és Leónban található Siega Verde 645, sziklára vésett őskori képével egészítettek ki.
A világörökség-bizottság tíznapos brazíliai ülése kedden ér véget.
Forrás: MTI
