A BM sajtóosztálya az MTI kérdésére, hogy a szaktárca hősi halottá nyilvánítja-e a lelőtt rendőrt, illetve temetéséről a rendőrség vagy a Belügyminisztérium gondoskodik, azt válaszolta: ebben a kérdésében az ORFK az illetékes. Arra, hogy a bűncselekmény során életét vesztő 21 éves alibánfai főiskolás temetési költségeihez vagy a család támogatásához bármilyen formában hozzájárulnak-e, későbbre ígértek tájékoztatást.

Az ORFK szóvivője az MTI többszöri megkeresésére is azt mondta, hogy a hősi halottá nyilvánítással kapcsolatban csak később tudnak tájékoztatást adni.

Sajtóhírek szerint mivel Gamauf János nem a szolgálatával összefüggésben gyilkolták meg, nem lesz a magyar rendőrség hősi halottja. A Figyelőnet információja szerint a főtörzsőrmestert így a szolgálat halottjának vagy „csak” a belügyi szervek halottjának nyilvánítják.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára diszkriminatívnak tartja az eljárást, mert álláspontja szerint azért nem akarja a rendőri vezetés a hősi halottá nyilvánítást kezdeményezni, mert sajtóhírek szerint "szerelmi kapcsolat" állt fenn a feltételezett elkövető és a lelőtt rendőr között.

Bényi Mónika ORFK-szóvivő felhívta a figyelmet a belügyi szervek személyi állománya elhunyt tagjának minősítésére vonatkozó jogszabályokra.

A hivatásosok szolgálati viszonyáról szóló törvény (Hszt.) szerint "ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt az illetékes miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja."

"A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány tagját - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a fegyveres szerv, fegyvernem, helyőrség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja" - olvasható a jogszabályban.
A törvény szerint ilyenkor a kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással kell eltemetni. Nem illeti meg azonban a katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, "aki a halálát szándékosan maga okozta, illetve akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye", bár "különös méltánylást érdemlő körülmények esetén" ebben az esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.

Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat, illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a fegyveres szerv viseli.

A Hszt. arról is rendelkezik, hogy a hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

A belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 1997-es BM-rendelet felsorolja, hogy a hivatásos személyi állományából elhunytat "a halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével" hogyan kell "minősíteni".

Hősi halottá az a hivatásos nyilvánítható, "aki hivatásos állományban teljesített szolgálatot és a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének védelme, a közbiztonság és a közrend fenntartása, az államhatár védelme, tűz, elemi csapás, katasztrófa következményeinek elhárítása közben kimagasló bátorságot, illetve kiemelkedő személyes helytállást tanúsított és eközben, vagy így elszenvedett sérülése következtében életét vesztette".

A szolgálat halottjává pedig az nyilvánítható, "aki hivatásos állományban teljesített szolgálatot és szolgálati kötelezettségei teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben életét vesztette, de a hősi halottá nyilvánítás feltételei nem, vagy csak részben állnak fenn".

A belügyi szervek halottjává az a hivatásos állományú, illetve a belügyi szerv nyugállományú elhunyt tagja minősíthető, aki hosszabb szolgálati viszonya alatt feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, és jelentősen hozzájárult a belügyi szerv eredményes működéséhez. Szervezeti egység halottjává pedig az minősíthető, aki szolgálati feladatait eredményesen hajtotta végre, de a belügyi szervek halottjává minősítés feltételei közül valamelyik hiányzik.
Pintér Sándor belügyminiszter Radovics Dusán zászlóst - akit idén július 23-án egy budapesti autós üldözésnél gázolt halálra az igazoltatás elől menekülő autós - még aznap hősi halottá nyilvánította, és posztumusz főhadnaggyá léptette elő.

Pintér Sándor 2001-ben, szintén belügyminiszterként, majd négy hónap elteltével nyilvánította hősi halottá és léptette elő posztumusz hadnaggyá a 21 éves Kiss Tamás rendőr őrmestert, akit 2001. július 27-én éjszaka, egy közúti igazoltatás alkalmával egy általa ellenőrizni szándékozott autó vezetője elütött a Pest megyei Dányon, és sérüléseibe a kórházba szállítás után belehalt.

2003. május 13-án Borsos Józsefet lőtte le intézkedés közben az az Engel Zoltán, akit eredetileg a móri bankfiók elleni, nyolc halálos áldozatot követelő támadással összefüggésben kerestek, és egy II. kerületi ház kirablása közben tetten értek.

A századost Lamperth Mónika akkori belügyminiszter, Salgó László akkori országos rendőrfőkapitány javaslatára, még aznap hősi halottá nyilvánította, és posztumusz alezredessé léptette elő.

2008. február 11-én este Borbély Zoltán rendőr zászlóst lőtte le egy férfi, amikor családi veszekedés miatt próbált intézkedni Esztergomban. A 37 éves rendőrt Draskovics Tibor akkori rendészeti és igazságügyi miniszter, Bencze József akkori országos rendőrfőkapitány javaslatára, nyilvánította hősi halottá, és hadnaggyá léptette elő.