Az Európai Unió tagállamai féléves rotációban adják az elnökséget. Bár az elnökséget adó országnak nincs túlzott befolyása, de lehet bizonyítani a rátermettséget. Vagy zakózni is lehet...
2010. augusztus 13. péntek 17:28 - Telkes Árpád
Feladatok és lehetőségek
Az elnöklő országnak leginkább technikai és szervezési jellegű feladatai vannak. Mindezek mellett Európa és a világ figyelme is kissé jobban az adott állam felé fordul. 2010. január 1-től pedig Magyarország lesz ennek a figyelemnek a központjában.
Nagy lehetőség tehát a kétharmados hatalom birtokában lévő Fidesznek az elnökség, de ugyanígy az ország egészének is. Azonban problémákból sok akad még mindig, hiába csupán négy és fél hónap van hátra az elnökségig.
A 2009 őszén elfogadott elnökségi költségvetést már akkor is támadta a Fidesz, nem is alaptalanul. Valóban eléggé elnagyolt és sok sebből vérzik a pénzügyi terv. A Martonyi János vezette Külügyminisztériumnak a hátralévő pár hónapban csupán tűzoltásra maradhat ideje.
Pénz, pénz, pénz
Trió elnökség
A Lisszaboni Szerződésben az EU 27 tagállama rögzítette, hogy a jelenlegi hathavonta cserélődő elnöki rendszert ún. „trió elnökségre” kívánja felváltani. A módosítás nem érinti a tagállamok saját elnökségét, egy állam továbbra is hat hónapig áll majd a Tanács élén, de a három egymást követő tagállamnak a jövőben kötelessége lesz közös programot kialakítani. A változtatás célja, hogy biztosítsák az ügyek folyamatosságát.
Legfeljebb az elengedhetetlen közbeszerzési eljárások lebonyolítását valamint a költségvetési lyukak betömését lehet elvégezni. Olyan alapvető hiányosságok is jelentkeznek, mint például az elnökség honlapjának hiánya. Gyakorlatilag megörököljük a Belgium által most is használt oldalt. Apróságnak tűnhet ez az eset, de az elnökség protokolláris és szervezési funkciókat tömörít magába, így aztán nem vet túl jó fényt Magyarországra egy ilyen eset.
Az elnökségre fordított pénz gyakorlatilag egészét az Európai Uniótól kapjuk. Emiatt is különös gonddal figyeli az EU a magyar tevékenységet. Kifogások pedig vannak.
Különösen érdekes a kérdés, hogy a mostani államszervezeti felépítéssel miként lehet megjelenni az EU minisztertanácsaiban? Jelenleg nincsen külön pénzügyminisztérium, vagy egészségügyi, oktatási minisztérium sem létezik. Ha a minisztertanácsokon pedig államtitkár urak és hölgyek jelennek meg, nem biztos, hogy olyan befolyással tudnak lenni, mintha miniszteri minőségben jelennének meg.
Helyszínek
Elnökök 2020-ig
2011 Magyarország, Lengyelország
2012 Dánia, Ciprus
2013 Írország, Litvánia
2014 Görögország, Olaszország
2015 Lettország, Luxemburg
2016 Hollandia, Szlovákia
2017 Málta, Nagy-Britannia
2018 Észtország, Bulgária
2019 Ausztria, Románia
2020 Finnország
Egy másik különösen fontos kérdés, hogy a „vízfejű” Magyarország mennyire marad centrális az elnökség ideje alatt. A már meglévő infrastruktúra miatt Budapest a legmegfelelőbb helyszín a legtöbb rendezvény leonyolítására. A vidéki városok viszont szeretnének részt venni az elnöki tevékenységben, hiszen ez nekik is sokat jelentene, elvégre is nem Budapest lesz az Európai Unió soros elnöke.
Ejtsünk szót a protokolláris szerepek mellett a valós politikai lehetőségekről is. A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök(ség) hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában.
Ez nem tűnik egyszerű feladatnak, látva saját hazánkban politikusaink kompromisszum teremtő képességét.
