Ásványtudományi főváros lesz Budapest

"Az ásványtannak kiemelt jelentősége van a XXI. században. A tudományterület minden olyan szilárd anyaggal foglalkozik, amely a természetben van, de ásvány alkotja a fogzománcot, vagy a csontozatot is" - hangsúlyozta Weiszburg Tamás, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke, az ELTE docense.

Ismertetése szerint az ásványtudományok "olimpiájának" számító négyévenkénti rendezvény szervezési jogát Magyarország a régió kilenc másik államával - Ausztriával, Bulgáriával, Csehországgal, Horvátországgal, Lengyelországgal, Romániával, Szerbiával, Szlovákiával és Szlovéniával - együtt vívott "hatalmas küzdelemben" nyerte el, lekörözve Párizs pályázatát. E siker 22 éves munka eredménye, legközelebb kontinensünkön 2026-ban rendezhetik meg az IMA kongresszusát.

A résztvevők, akik tízezer vendégéjszakát töltenek a magyar fővárosban, csaknem 1700 tudományos közleménnyel regisztrálták magukat. Ezzel a kongresszus nemcsak a Magyarországon megrendezett legjelentősebb földtudományi találkozó, de a legnagyobb az IMA által rendezett kongresszusok sorában. A tanácskozás keretében 79 szekcióban 800 előadás hangzik el és 900 poszterelőadás tekinthető meg.

A kutatók nem csupán az ELTE-n foglalkozhatnak ásványokkal és a köréjük csoportosuló jelenségekkel, hanem a geológiailag izgalmas helyszíneken tanulmányozhatják azokat Tiroltól az erdélyi barlangokon át egészen az Adriai-tengerig.

Tizenhárom kiemelt előadó tart népszerű, illetve a XXI. századi társadalom szempontjából is fontos témákban hosszabb előadást.

Így Eva Valsami-Jones, a londoni Természettudományi Múzeum vezető kutatója tart előadást a foszfor körforgásáról, annak az élővilágra gyakorolt hatásáról. A téma jelentőségét az adja, hogy míg a foszfátok nélkülözhetetlenek az élet szempontjából, például a DNS-felépítéséhez, addig más körülmények között negatív hatással lehetnek környezetünkre.

Rodney Ewing,a Michigani Egyetem professzora a radioaktív hulladék biztonságos kezeléséről és annak ásványtani hatásáról tart előadást, Pósfai Mihály akadémikus, a Veszprémi Egyetem professzora az élővilágban előforduló mágneses ásványokról beszél. William Griffin, az ausztráliai Macquarie University professzora a földköpeny fejlődéséről és a benne található gyémántok keletkezéséről tart előadást, Olgeir Sigmarsson, az Izlandi Egyetem kutatója, az egyik legismertebb izlandi vulkanológus az ez év tavaszán elhíresült Eyjafjallajökull tűzhányóval kapcsolatos legfrissebb kutatások eredményeit tárja a hallgatóság elé.

Különleges multidiszciplináris témáról, az ásványtan és a mikrobiológia tudományának szövetkezéséről és ennek gyakorlati alkalmazásáról tart előadást Jonathan R. Lloyd, a Manchesteri Egyetem professzora.

"A konferencia megmutatja, hogy a szilárd anyag mennyiféle helyen jelenik meg az életünkben: előadásainak meglepően nagy része biológiai témájú, arról szól, hogy a szilárd anyag és az élő anyag között milyen a kölcsönhatás. Vonatkozik ez az evolúcióra is: amikor a Föld kialakult, az élet még nem volt jelen, de a kövek már igen. Az élet kialakulása az ásványokkal nagyon erős kölcsönhatásban jött létre, majd nagyon erősen visszahatott a szilárd anyagokra. Ez egy együttes evolúció volt. A konferencia előadásain keresztül közelebb jutunk ahhoz, hogy megértsük ezeket az evolúciós folyamatokat" - fogalmazott Weiszburg Tamás.

A sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az elmúlt akadémiai évben három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. (A világban évente 40-50 új ásványfajt írnak le).

A világkongresszusra készült el a Székelyföl ásványait bemutató angol nyelvű kötet, a Magyar Természettudományi Múzeum pedig különleges kiállítással készül: A van új a föld alatt című időszaki tárlat, amely augusztus 20-ától egy éven át lesz látható, a Kárpát-medencében felfedezett ásványokat mutatja be.

(Részletesen a kongresszusról a tanácskozás honlapján www.ima2010.hu olvasható.)