Romagyilkosságok: tovább maradnak előzetesben a gyanúsítottak

A megyei bíróság tanácselnöke elmondta: az előzetes letartóztatás meghosszabbításának oka, hogy mind a négy gyanúsított esetében fennáll a szökés, az elrejtőzés veszélye, valamint az, hogy a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével, esetlegesen a bizonyítási eszközök megsemmisítésével akadályoznák az eljárást.

Három gyanúsított - K. Árpád, K. István és P. Zsolt - szabadlábon hagyása esetén tartani lehet újabb cselekmény elkövetésétől is, míg Cs. István vonatkozásában ezt a pontot nem állapították meg - tette hozzá Stubeczky Sarolta.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) múlt héten zárta le a nyomozást a hat halálos áldozatot követelő támadássorozat ügyben és az iratokat vádemelési javaslattal továbbította a Pest Megyei Főügyészséghez.

A rendőrség K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot társtettesként, sok ember életét veszélyeztetve, részben 14 év alatti sérelmére, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, csoportos fegyveres rablással, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel gyanúsítja. K. Árpádot foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel is gyanúsítják, amiért 2008. június 2-án kétszer rálőtt a debreceni menekülttáborra, és ennek során egy ember könnyebben megsérült. A bűncselekmény-sorozat negyedik gyanúsítottját, Cs. Istvánt - aki két helyszínen sofőr volt - előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják a rendőrök.

A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint a négy gyanúsított összesen kilenc támadást hajtott végre, amelyek során hatan meghaltak, öten pedig súlyosan megsérültek. Ők követték el a besenyszögi fegyveres rablást is, ahol a támadásokhoz használt fegyvereket beszerezték. A hatóság szerint olyan személyi és tárgyi bizonyítékokat szerzett be a rendőrség, amelyek zárt láncot alkotnak és az elkövetők személyét egyértelműen bizonyítják.

A védőügyvédek azonban múlt szerdán az MTI-nek azt mondták: szerintük nincs elegendő bizonyítéka a rendőrségnek arra, hogy a gyanúsítottak követték el a támadásokat, és ez a bíróságon bebizonyosodik.

Gerecs Krisztián, K. István védője közölte: az, hogy ügyfelének a DNS-ét megtalálták a támadások során használt fegyvereken, még nem jelenti azt, hogy ő ott lett volna a támadásnál vagy ő adta volna le a lövéseket.

A Honvédelmi Minisztérium múlt pénteken ismerte el, hogy Cs. István negyedrendű vádlott kapcsolatban állt a Katonai Biztonsági Hivatallal (KBH), de a gyilkosságok ideje alatt, mivel leszerelt a honvédségtől, már nem informálta a titkosszolgálatot.

Egy másik gyanúsítottat, K. Istvánt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok éveken át figyelték, ám abban az időben, amikor fegyverek megvásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést.