Eme fényképen egy „Szentmise látogatási ruharend” látható, az alkotást pedig egy város katolikus templomának tájékoztató táblájára tűzték ki. Hogy pontosan mikor, azt nem tudni, de egy éve még tuti, hogy nem volt ott.

Ilyen képeket látva bizonyára sokan elborzadnának, és teli torokból üvöltenék világgá, hogy az egyház már megint beleszól valamibe. Miért nem jó neki, ha rövid szoknyába jár imádkozni a vigaszt kereső lélek, he? Természetesen erre is van válasz, de előtte tisztázni kell, miért is nem felháborító a misedresszkód.

Klubszabályzat

Ha valaki farsangi bulit szervez, előírhatja vendégeinek a kötelező jelmezt. Ezzel nincs is semmi gond. Aztán néhány munkahelyen is kötelezik a kollégákat például a hosszúnadrág viselésére. Akkor is, ha ügyféllel véletlenül sem találkozik a munkavállaló, mert példának okáért telefonos. Megesik, a multinak is vannak elvei, ráadásul láthatóan szigorúbbak, mint amiket a Katolikus Egyház magáénak vall.

Nem kötelező adott multinál dolgozni és nem kötelező templomba járni. Ha mégis odakívánkozunk, ezt az apróságot igazán be lehet tartani.

A ruha teszi

Egyébként a talpraesett multik nem heccből szívatják a telefonosokat. Pontosan tudják, hogy a viselt ruhához idomul az emberi viselkedés. Mondhatnánk, modorunk öltözékünkhöz kapcsolódó elvárásokhoz konvergál. A szakadt koldus ritkán viselkedik úgy, mint egy öltönyös vezérigazgató.

Tiltott combok

Ami a képből egyértelműen kiderül, combokat és vállakat villantani tilos a misén. Ezennel megszületett a tizenegyedik parancsolat, lehet beleflexelni a kőtáblába.

Persze a parancsolatok zöme azért azt legalább tudja, hogy betartásuk esetén a társadalomnak, illetve az egyháznak jobb lesz. Élhető világot lehet berendezni ezen ószövetségi koordináták mentén, nem vitás.

Így aztán nyilván van értelme a ruhatilalomnak is. Elsőre talán azt gondoljuk, hogy nem szerencsés, ha az imádkozó hölgyek vagy urak szexuálisan ingerlik egymást kivillanó combjaikkal, vállaikkal. A szapora szívdobogás megzavarja a "Hiszek egy..." elmélyült szavalását, és különben is csak gyűlne a sok gyónnivaló vétek.

Másik lehetőség, hogy nem a híveket védi a miniszoknya kitiltása, hanem a papokat. Persze ez nem valószínű, mert ebben az esetben nem lett volna szükség a férfiak ruházkodásának korlátozására, ugyanis a katolikusoknál nem jellemző, hogy nők legyenek a lelkészek, az meg teljesen kizárt, hogy férfit kívánjon meg egy férfi pap. Úgy meg egyébként sem kunszt a cölibátus, ha nincs kísértés, szóval a papság aligha szorul segítségre ezen a téren.

Hitünk legfontosabb igazságainak összefoglalását Apostoli Hitvallásnak nevezzük, mert elemeiben az apostolokra megy vissza. Ez a hit ősi szabálya. Eleinte a keresztelésnél, később más szertartásokban is mondták. De nem csak hitvallás, hanem imádság is: Isten titkainak imádó szemlélése, hálaadás a kinyilatkoztatott igazságokért és Istennek szóló hűség-nyilatkozat. Nem csak az Istenhez szóló beszéd lehet imádság, hanem az Istenről szóló is. - Szertartásokon klvül is rendszeresen éljünk vele hitünk erősítésére. (http://uj.katolikus.hu/)

A mély dekoltázs belefér

Ha elég sokáig tanulmányozzuk az újkor eme fontos parancsolatát, akkor feltűnhet, hogy a nők mellének a kidomborítása, sejtetése egyáltalán nem gond, mert láthatóan a tolerált viselet többet mutat az emlőkből a mélyebb kivágás okán, mint a tiltott. Márpedig evolúciósan kódolt, hogy a melleket, seggeket nézik meg először a férfiak, ráadásul ezek az anatómiai egységek képesek gerjedelmet kiváltani. Vagyis mégsem gond a hívek izgatása. De akkor miért kell gátat szabni a combvillantásnak?

A bárányok elkülönülése

Szerintem a miseruha-szabályzat a hívek számának maximalizálása érdekében született. Először is nem vegyülnek a templomba járó lányok a miniszoknyásokkal, vagy ha mégis, könnyű őket megkülönböztetni. Ráadásul melleik segítségével simán képesek a figyelmet magukra vonni, hiába takargatja combjukat a katolicizmus, így jó eséllyel keverednek össze olyan férfival, aki szintén jár templomba.

Aztán a szolid dekoltázs addig korbácsolja az érzelmeket, míg össze nem házasodnak a fiatalok, majd jönnek a gyerekek, akiket a hívő szülők szorgalmasan visznek templomba és hittanra.

Az új térítés

Az egyházak vagy eladhatóak, vagy beléjük kell nevelődni. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy kevés felnőtt lett katolikus az óriásplakát-kampányt látva, viszont annál többen keresztelődtek meg öt éves koruk előtt.

Az egyházak fennmaradását nagyban segíti, ha híveik egymással házasodnak, hiszen akkor gyerekeik jó eséllyel lesznek újra hívek. Ezt a maga megfontoltságával segíti elő a miseruha-szabályzat. A hívők felismerik egymást ízlésesen visszafogott öltözetükről a templom mögötti parkolóban is, ám annyira nem kell konzervatívnak lenni. A dekoltázzsal még a misén is lehet férjet fogni.