Amerikában leállították az emberi embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozását. Dr. Czeizel Endre orvos-genetikust kérdeztük arról, miért van szükség embriók megsemmisítésére ahhoz, hogy őssejtekhez jussunk.
2010. augusztus 26. csütörtök 06:06 - Gyülvészi András
Az őssejtek
Az őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különlegességük, hogy mitotikus sejtosztódással széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé differenciálódni. Az őssejtek kutatása az 1960-as években Ernest A. McCulloch és James E. Till kanadai kutatók eredményeiből indult ki.
Amerikában leállították az emberi embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozását. Mindennek oka egy amerikai körzeti bíróság által kibocsátott ideiglenes végzés. A testület indoklása szerint emberi magzatokat semmisítenek meg az őssejtkutatások miatt. A keresetet még júniusban indította egy szakember, akinek nem tetszett az Obama-kormányzat által képviselt irány. A döntés elűzheti a kutatókat.
Dr. Czeizel Endre orvos-genetikust kérdeztük arról, miért van szükség embriók megsemmisítésére ahhoz, hogy őssejtekhez jussunk, illetve milyen hatással lesz a
bíróság döntése az őssejtkutatásra. A válaszokból kiderül az is, ezek a bírósági ítéletek és esetleges politikai döntések megfordíthatják a tudósáramlás irányát, vagyis a továbbiakban az őssejtkutatás tekintetében Amerkiából vándorolnak el a kutatók.
Hogyan jutunk őssejthez?
„Három forrása van az őssejteknek. Ha életkori szempontból visszafelé haladunk, akkor elsőként megemlítendő, hogy bármelyikünkből nyerhetünk őssejteket. A probléma, hogy eléggé ütött-kopottak, nagyon beszűkült potenciálúak ezek a sejtek, ezért orvosi célokra meglehetősen korlátozottan használhatóak” – magyarázza Czeizel Endre
„Következő lépésben a köldökzsinórvérből nyerhetők őssejteket. Ezek kilenc hónaposak, hiszen a fogantatással alakulnak ki az őssejtek, így sokkal jobbak a csontvelőből nyerhető őssejteknél, de valamelyest már ezeknek is beszűkült az a potenciálja, azaz nem állíthatunk elő belőlük mindenfajta sejtet. Viszont ebben az esetben nem merül fel semmilyen etikai probléma, például Magyarországon is rendszeresen megtörténik, hogy a köldökzsinórvérrel elteszik az őssejteket is” – folytatja a genetikus.
„A sorban a harmadik lehetőség, amikor preembrióból nyerik az őssejteket. A fogantatástól számított tizenötödik napig csak őssejtek vannak a magzati kezdeményben, vagyis a preembrióban, és ezek mindenre felhasználhatóak. Ilyenkor a lombikbébi-módszert alkalmazzák a kutatók: kiveszik a nő petesejtjét, megtermékenyítik a férfi ondósejtjével, majd elindul a sejtosztódás. Ugyebár a tizenötödik napig még nem specializálódnak a sejtek, így kutatás célra ezek használhatóak fel” – Czeizel hozzáteszi – „Korábban a Bush-kormány ezt tiltotta mondván, hogy elő kell állítani egy magzatkezdeményt, ami erkölcsi szempontból ember, majd a használat, az őssejtkivétel után elpusztítják. Barack Obama szerint ezek a kutatások annyi reményt keltettek a jövőt illetően, hogy kiállt mellettük."
Tudós, menekülj!
A kötatások jövőjét illetően Ceizel Endre a következőképpen vélekedett: „Mostantól szövetségi pénzt nem adnak ezen kutatások finanszírozására, és bár magánkutatások lehetnek, ahogy eddig is voltak, de mégis a szövetségi pénz volt leginkább jelentős. A Bush-kormányzat alatt számos amerikai tudós elhagyta az Egyesült Államokat, és elment Angliától Svédországig bárhová, ahol ezeket a kutatásokat máig is engedélyezik”
Czeizel Endre még hozzátette: „Régen az agyáramlás azt jelentette, hogy mindenki ment Amerikába, most pedig az őssejtkutatás kapcsán ez az irány megfordult”.