A választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető.

A magyar gazdaság az I. negyedévi 0,1% után a II. negyedévben 1%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentősen elmarad az EU átlagától, ami annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai – és főleg német – konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése nálunk egyelőre folytatódott.

Ipar, a húzóerő

Ez a kettősség a magyar gazdasági növekedés húzóerejét jelentő iparban is jól látszik. Miközben az I. félévben a kivitel 17%-kal nőtt, a belföldi értékesítés 5%-kal visszaesett. Összességében azonban a II. negyedévben a magyar ipar az EU átlagánál mintegy 4 százalékponttal gyorsabb ütemre volt képes. Fordított a helyzet az építőiparban és a kiskereskedelemben. Az építőipar drámai visszaesése nálunk a II. negyedévben is folytatódott, miközben az EU-ban már növekedés kezdődött. Magyarországon a kiskereskedelemben is tart a visszaesés, miközben az EU egészére – országonkénti nagy különbségek mellett – a stagnálás a jellemző.

Noha nálunk az I. félévben 3,7%-kal emelkedett a reálkereset, ez eddig nem vezetett a fogyasztás emelkedéséhez, sőt erre legjobb esetben a karácsonyi időszakban lehet számítani. Ennek egyik oka, hogy a tavasszal tetőzött munkanélküliség csak nagyon lassan, s a több nyári munkaalkalom miatt feltehetőleg csak átmenetileg csökken. Emellett a nyugdíjak és családtámogatások reálértéke kisebb a tavalyinál, miközben a hiteltörlesztési kötelezettségek a gyenge forint miatt is emelkedtek, az új hitelhez jutás nehéz, a lakosság még nem mer és tud fogyasztani, beruházni.

Bizonytalanság

A hazai termelők versenyképességét viszont jellemzően javítja a gyengébb forint, bár ezt a hatást csökkenti az árfolyam bizonytalansága. Ugyanakkor a magas szinten megrekedt kamatszint, a bankadó következtében minden bizonnyal tovább dráguló és szűkülő hitelfelvételi lehetőség különösen a hazai kis- és középvállalati szektor helyzetét rontja.

Az infláció júliusban 4%-ra csökkent, mivel a II. félévben kezd kifutni a tavaly évközepi adóemelések hatása. A stagnáló vásárlóerő is fékezi a drágulás ütemét. Ugyanakkor az I. félévinél tartósan gyengébb forint, a világszerte és Magyarországon rossz termés miatt erősödik az importált cikkek és az élelmiszerek árának növelésére irányuló törekvés. Az év végi áremelkedés ezért 4% feletti lehet. A jegybanki alapkamat csökkentése 5,25%-os szinten megállt, s nem kizárt ennek idei emelése sem. Az euró átlagos árfolyama az első féléves 270 forint közeléből a második félévben 280 forint fölé nő, így éves átlagban 277 forint körüli árfolyam kialakulása valószínűsíthető.

Romló megítélés

A magyar kormány megítélését az államcsőd június eleji kormányzati víziója, majd az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások júliusi felfüggesztése jelentősen rontotta. E lépések valószínűleg ennél is kedvezőtlenebb hatással jártak volna, ha nem lenne általános az a várakozás, hogy az önkormányzati választások után a kormány kellő jelentőséget fog tulajdonítani az egyensúlynak. Ennek mércéje elsősorban a 2011-es költségvetés, illetve az aktualizált konvergencia program tartalma lesz. Ha ezt a nemzetközi szervezetek és piacok jól fogadják, akkor ismét növekedhet az ország iránti bizalom, annak minden árfolyamban és kamatokban megnyilvánuló pozitív következményével. Addig viszonylag jelentős árfolyam-ingadozásra kell számítani.