Széthulló radikálisok
Az önkormányzati választások eredményétől függően szétszakadhat a Jobbik – jelent meg a Nézőpont Intézet napokban közzétett elemzésében. Ennek háttéréről az elemzés készítőjét Szánthó Miklós, elemzőt kérdeztük.
2010. szeptember 1. szerda 15:07 - Bakos András
Milyen fejlődésen ment át az elmúlt években a radikális párt?
A Jobbik, valamint a hozzá kötődő szervezetek, sajtóorgánumok az elmúlt két-három évben komoly népszerűség- és létszámnövekedésen estek át. A gyors bővülés azonban magával hozta az eltérő politikai szocializációval és világnézettel rendelkező emberek bekerülését a párt tágabb és szűkebb elitjébe. Közöttük ennek értelmében kódolva voltak a konfliktusok.
Melyek tekinthetőek ma a Jobbik fő üzeneteinek a közvélemény felé? Átjönnek –e ezek az üzenetek?
Vona Gábor kommunikációs szinten igyekszik megőrizni az egység látszatát, és újabb túlzó célkitűzésekkel egyben tartani a szervezetet. A pártelnök nemrégiben adott nyilatkozata szerint tavasszal az ország nagyobb részében „második erőként” aposztrofált Jobbik népszerűségét tovább szeretnék fokozni. Ugyanakkor a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a Fidesz-KDNP 61%-on áll. Ennek tükrében már nem lehetséges a Jobbik népszerűségében a korábbiakban komoly tényezőként szerepet játszó április előtti kormányellenes hangulat kihasználása.
Milyen eredményekre számíthat a Jobbik az önkormányzati választásokon?
A Jobbik számára az elvárthoz képest sikertelenebb szereplés várható. A pártpreferenciák alapján nagy valószínűséggel ugyanis most az áprilisi kilenc „sikermegyében” is a kormánypártok abszolút többsége várható. Budapesten, az országos szinten ismeretlen Staudt Gábor indul főpolgármester-jelöltként, a radikális párt jelöltjei pedig még az áprilisi teljesítményük alapján is mindösszesen három mandátumhoz jutnának a Fővárosi közgyűlésben.
Mely törésvonalak mentén szakadhat a Jobbik?
Pártpreferenciák augusztusban
Az elmúlt időszakban viszonylagos stabilitást mutatnak a pártpreferenciák, lényegi eltérések valójában a választások előtti és az azt követő adatokban vannak. A Fidesz népszerűsége az összes megkérdezett körében április eleje óta 51-54% között mozog, míg az MSZP támogatottsága 12-ről 6%-ra csökkent. A Jobbik (8-10%) és az LMP (5-7%) szavazótábora kitart pártja mellett, a bizonytalanok vagy nem szavazók aránya viszont 4 hónap alatt 19-ről 26%-ra emelkedett. (Nézőpont Intézet)
A párt egyes politikusai inkább a higgadt, szakmai politizálásra fektetnének hangsúlyt. A szélsőséges irányvonal képviselői ugyanakkor nem akarják feladni a Jobbik eddig arculatát, amely a tagadja a politikailag korrekt közbeszédet, valamint stílusában az utcai politizálást idézi. A Jobbikon belüli alapvető törésvonal a radikálisok és az extrém szélsőségesek között alakult ki, amely az esetlegesen sikertelennek minősülő önkormányzati választás után csak tovább éleződhet.
A párt korábbi arcát, Morvai Krisztinát mostanra teljesen háttérbe szorították. Milyen hatással volt ez a Jobbikra?
A párt népszerűségének egyik korábbi generátora, az utóbbi időben a borítékolhatóan kudarcos államfőjelölést leszámítva eltűnt. Az önkormányzati választások esetleges kudarcainak okáról folyó vita egy újabb állomása lehet a mérsékelt radikálisok és a szélsőségesek közötti belső harcnak, valamint a további lemorzsolódásoknak. Ebbe a helyzetbe sikerrel léphet be Vona Gábor „rovására”
Morvai Krisztina. Bár a párt korábbi arca radikális körökben közkedvelt, ennek ellenére eddig az országgyűlési választások után nem vállalt szerepet a vezetésben. Morvai egyöntetű elfogadottsága pedig a megbomló egység megőrzésének lehetséges záloga lehet.
Forrás: HírExtra