Zijád asz-Szaad, a régiségekkel foglalkozó jordániai hatóság vezetőjének bejelentése szerint a szentély az időszámítás előtti VIII. századból származik, és Mabada városa mellett került napvilágra, a fővárostól, Ammántól mintegy 32 kilométerre délnyugatra.

Mint elmondta, a komlexum egy 36 négyzetméteres nagyteremmel rendelkezett, valamint két előszobával és egy nyitott udvarral. A szentély és leletei - melyeket mészkőből vagy bazaltból faragtak, agyagból készítettek vagy bronzból öntöttek - az egykori bibliai moábita királyság vallási rituáléinak összetettségét mutatják a szakember szerint.

"Mára tárgyi bizonyítékunk, régészeti tanújelünk van az akkori időszak technológiájának és civilizációjának fejlettségi szintjére" - hangsúlyozta asz-Szaad.

A moábiták - akik királysága a mai Jordánia területén, a Holt-tenger keleti, hegyvidéki partjainál húzódott - közeli rokonságban voltak az izraelitákkal, noha gyakori konfliktusban álltak egymással. A babilóniaiak végül i.e. 582-ben legyőzték a moábitákat.

Az archeológusok mintegy háromszáz korsót, istenségszobrot és istentiszteleteknél használt szentelt edényt is feltártak a lelőhelyen. Ennyi vaskori tárgyat egy helyen igen ritkán fedeznek fel a régészek.

Az ásatások még 2000-ben kezdődtek, ám a leletek jelentős része csak az elmúlt hónapokban került elő. A szerdán kiállított tételek között van például Hadad istenség négylábú állatként ábrázolva. Asz-Szaad szerint a tárgyak azt jelzik, hogy a moábiták több istent imádtak, és templomaikban jól szervezett rituális élet folyt.