Elhunyt Kulcsár Kálmán

Kulcsár Kálmánt az MTA saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Kulcsár Kálmán az 1956-os forradalom idején a Legfelsőbb Bíróság Forradalmi Bizottmányának tagja volt, s az év december 11-én, a statárium bevezetésekor megtagadta a bíráskodásban való részvételt és lemondott - olvasható a család által az MTI-hez eljuttatott nekrológban.

Pár évi állástalanság után az MTA jogtudományi intézetében kapott kutatói státust. 1968-ban az állam- és jogtudományok doktora, hamarosan pedig a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett.

1963 és 1970 között a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanított, később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzorává nevezték ki. 1969 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, 1979 és 1983 között az MTA Gazdaság és Jogtudományi Osztályának elnöke volt. 1983-ban az akadémia főtitkárhelyettesévé választották, majd 1988. május 29. és 1990. május 22. között Magyarország igazságügy-minisztere volt.

Rövid miniszterségét a magyar alkotmányosság helyreállítására, a legmodernebb jogállam felépítésének szolgálatára rendelte - írta a család. Hivatalba lépését követően nyomban megszüntette a halálos ítéletek végrehajtását, elrendelte 1945-ig visszamenőleg az összes politikai per felülvizsgálatát. Kezdeményezte az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését, az egyházak önállóságának visszaállítását. Már 1989 januárjában - elsőként az országban - megszüntette a minisztérium MSZMP pártszervezetét.

Vezetése alatt és közvetlen szakmai, tudományos irányításával születtek meg a rendszerváltást lehetővé tevő, a polgári Magyarország alapjait lerakó törvények: "a gazdasági társaságokról, az egyesülési és a gyülekezési jogról, a sztrájkról, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről, a külföldre utazásról és az útlevélről, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról, közkegyelem gyakorlásáról, az Állami Számvevőszékről, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról".

Az Antall-kormány idején Magyarország kanadai nagykövete volt.

Kulcsár Kálmán több mint 300 szakpublikációt, 25 könyvet írt, számtalan gyűjteményes munkát szerkesztett, tudós- és oktatógenerációkat, jogásznemzedékeket nevelt. Európai és tengerentúli egyetemek elismert vendégprofesszoraként szerzett hírnevet Magyarországnak.