Ennek érdekében a kormány már megtette a kezdő lépéseket: bizonyos adónemeket csökkentett, illetve eltörölt, kidolgozta az új Széchenyi-tervet, és a versenyképesség növekedését segítő közigazgatást hozott létre - közölte Navracsics Tibor az Európai Parlament néppárti frakciójának keretei között működő Európai Ötletek Hálózata elnevezésű szervezet tanácskozásán.

Hozzátette: a cél az, hogy Magyarország a leggyengébb országból a legerősebbé váljon a régióban.

Ezek az intézkedések azonban még csak az első lépések, de hozzájárulnak az unió versenyképességét serkentő EU 2020 program sikeréhez - jegyezte meg a politikus.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarországot a többi államnál jóval súlyosabban érintette a pénzügyi válság, mivel már 2004-ben romlani kezdtek a gazdasági mutatók, 2006-tól pedig gyakorlatilag nem volt gazdasági növekedés az országban, így a legyengült állam sokkal inkább kiszolgáltatott volt a válság hatásainak.

A most hatalomra került kormánynak tehát egy 2004 óta húzódó politikai-gazdasági válságot kell kezelnie - emelte ki.

Az EU elnökségét betöltő tagállam felelőssége, hogy az unió hogyan felel meg a pénzügyi válság okozta kihívásnak, és milyen jövőképet alakít ki, így Magyarország azért is speciális helyzetben van, mert ezt "országos szinten" is meg kell valósítania - utalt a miniszter Magyarország 2011 első félévében esedékes uniós elnökségére.

Az elnökséget konkrét tartalommal kell megtölteni - figyelmeztetett Navracsics Tibor, hozzátéve: az EU nem lehet csak jogközösség, hanem olyan közösségnek kell lennie, amelynek a polgárok számára is van értelme. Demokratikus, átlátható kapcsolatrendszerre van szükség - emelte ki.
A 2011-es év kivételes lehetőség lesz Közép-Európa számára - mondta a politikus, emlékeztetve: az első félévben Magyarország, a másodikban Lengyelország tölti be az EU soros elnöki posztját.

Mint mondta: Közép-Európa sok újat adhat az uniónak, a bővülés ugyanis az "eszmék gazdagodását" hozta; minden tagállam hozzáadja a saját nemzeti karakterét az unió összképéhez.

A miniszter hangsúlyozta: az uniós szakpolitika megújítását a szabadságnak és a felelősségnek kell vezérelnie, Magyarország már megtapasztalta az elmúlt nyolc évben, hogy milyen következményei lehetnek a politikai felelősség hiányának.