Ennyi csapadékot még sohasem mértek Magyarországon
A tudományos körök olyan összefogást sürgetnek, mellyel megelőzhetők lennének azok a károk, melyeket a szélsőséges időjárási körülmények okoznak. Ezért tegnap konferenciát tartottak az Akadémián.
2010. szeptember 17. péntek 12:45 - Tóbiás Gábor
A ciklon
A ciklon közel függőleges tengelyű légörvény.
A légnyomástérképeken az izobárok körkörösen fognak közre területeket. Ezeket a formákat légnyomás-képződményeknek nevezzük. Közülük azokat, amelyeknek a belseje felé csökken a légnyomás, légnyomásminimumoknak vagy ciklonoknak, azokat pedig, amelyek belseje felé nő a légnyomás, légnyomásmaximumoknak, azaz anticiklonoknak nevezzük. A ciklon rendkívül összetett képződmény, viselkedése a felsorolt néhány tényezőn kívül függ még a benne lévő hőmérséklet vízszintes és függőleges eloszlásától, a ciklon földrajzi helyzetétől, az alatta fekvő felszín minőségétől és még sok minden mástól. A néhány száz kilométer átmérőjű trópusi ciklon, azaz a hurrikán (Ázsiában tájfun) is a ciklonok családjába tartozik, de ide számítanak az esetenként akár 2-2,5 ezer km átmérőjű, sokkal szelídebb, de bonyolultabb szerkezetű, mérsékeltövi ciklonok is.
Kialakulásuk
A meleg és a hideg levegő találkozási vonalán hullámok jönnek létre, a meleg és a hideg levegő egymásba kapaszkodik, majd örvénylés alakul ki. Az örvényben a meleg levegő „nyelvét” hideg levegő veszi körül. A meleg és a hideg levegő érintkezési vonalán időjárási front alakul ki. Minél erőteljesebben növekszik a légnyomás a ciklon középpontjától kifelé haladva, azaz minél nagyobb a légnyomási gradiens a ciklonban, annál nagyobb az áramlás sebessége, annál erősebb a szél. A ciklonban, mivel légörvényről van szó, hideg és melegfront is megfigyelhető, de mivel a hidegfront sebessége nagyobb mint a melegfronté, a hidegfront idővel utoléri a melegfrontot, kialakul az okklúzió (záródás), a hideg levegő teljesen elzárja a talajtól a magasba kényszeríttet meleg levegőt. Ekkor az egész ciklont hideg levegő tölti ki, megszűnik benne az alacsony légnyomás, az örvénylés gyengül, a ciklon feloszlik.
Mindig vannak olyan történések, melyek változtatnak az emberek gondolkodásmódján. Ilyen volt például a ’70-es években olajválság vagy 2001. szeptember 11-e. A mostanában tapasztalt időjárási anomáliák is okot adhatnak a gondolkodásra.
Ennek apropóján szeptember 16-án konferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémián, „Az idei május-júniusi szélsőséges időjárási események káros hatásai - következtetések és feladatok a tudomány és a döntéshozók számára címmel”.
A konferencia megállapításai alapján javaslatok készülnek az Országgyűlés és a Kormány részére. Ez október első napjaiban felkerül az akadémia honlapjára, hogy további javaslatokat tehessenek az érdeklődők. Majd ezek után Pálinkás József, az MTA elnöke eljuttatja mindezt a döntéshozóknak.
„A májusi és júniusi extrém időjárás súlyos károkat okozott az egész országban és összetett feladatok elé állított minket: olyan hálózatot kell létrehozni, ami összekapcsolja a különböző szakterületek működését” – mondta Pálinkás.
„A napokban folytattam megbeszélést a katasztrófavédelem irányítójával, arról, hogy az MTA szeizmológiai előrejelző rendszereit hogyan tudnánk online összekapcsolni a katasztrófavédelemmel. Ilyen online összeköttetésekre lenne szükség ahhoz, hogy minimálisra tudjuk csökkenteni azokat a károkat, melyek a szélsőséges időjárási viszonyok miatt történnek” – vázolta a terveket az MTA elnöke.
Zsófia és Angéla
Nem csak a hurrikánoknak van neve, hanem bizonyos esetekben a ciklonoknak is. Esetünkben Zsófia és Angéla pusztított Magyarországon májusban és júniusban.
A statisztikák szerint körülbelül tízévente egyszer jön ilyen, pusztító erejű ciklon, viszont most május-júniusban három héten belül kettő ilyen is volt. Zsófia délről, Angéla nyugatról jött. Mindkét hölgy viharos széllel és rengeteg esővel tette tiszteletét, volt olyan hely ahol a májusi csapadékátlag négyszerese esett le. 1901 óta figyelik tudományos módszerekkel az időjárást, azóta ennyi csapadékot még soha nem mértek – tudtuk meg Bozó László akadémikus előadásából.
Nem kellett volna, hogy ez történjen
„Nem lett volna szabad olyan helyre építkezni, ahol az árvízveszély fönnáll, vagy ha már ez megtörtént, akkor legalább rendesen meg kellett volna építeni a gátakat és karbantartani azokat” – mondta Vágás István az MTA Hidrológiai Bizottságának elnöke.
A védekezési munkákat is jobban meg lehetett volna szervezni, ugyanis az irányítás széttagolt volt és szervezetlen. A települések polgármesterei nem dolgoztak össze, több helyen teljes fejetlenség uralkodott. „Volt olyan település, ahol nem rakták kötésbe a homokzsákot, ráadásul homok helyett kőzúzalékot használtak. A zsákok anyaga sem volt gyakran megfelelő, elcsúsztak egymáson” – sorolta a problémákat Vágás István, akinek több évtizedes tapasztalata van az árvízi védekezésben.
„Erős központi irányításra kellene, a Vízügyi Szakszolgálat kizárólagos elsőbbségére lenne szükség. Ha a töltésen egyszerre többen parancsolnak, az katasztrófához vezet” – mondta Vágás.
Az izlandi vulkánkitörés is az okok között lehet
A kimondhatatlan nevű izlandi vulkán (Eyjafjöll) kitörése is szerepet játszhatott abban, hogy így alakult hazánk időjárása. „Vannak olyan nézetek a meteorológusok részéről, hogy ez is közrejátszott valamilyen módon” – mondta Láng István akadémikus, a konferencia szervezője. „Mindenképpen megzavarta a légkörnek az egyensúlyát, de hogy mennyire, azt nehéz megmondani. Helytelen lenne a történteket teljesen ráfogni a vulkánkitörésre” – folytatta.
„Ugyanakkor sok por került a levegőbe, ami elősegítette a levegő felső rétegének a melegedését. Adott esetben ez a fölmelegedés a felső rétegekben megzavarhatta ezeket a természetesen kialakuló ciklonokat, melyek mediterrán térségből jöttek ide. Tehát lehet valamilyen összefüggés, a befolyásolás pontos arányait nem ismerjük. De nem zárhatjuk ki, hogy volt valamilyen szerepe”- mondta Láng.
Egyes elméletek szerint az ilyen időjárási anomáliák hátterében a klímaváltozás állhat. „ha logikusan közelítünk a kérdéshez, akkor nem lehet véletlen, hogy akkor történnek ezek a különleges jelenségek, amikor megnő az emberiség létszáma, illetve nő a fosszilis energiahordozók használata. Nem az a kérdés, hogy van-e klímaváltozás, mert a klíma mindig változik. Hanem az, hogy az emberi tevékenység hatása mennyire jelentős” – vázolta Láng professzor.
