"Nem mondhatjuk azt Magyarország polgárainak, hogy bocsánat, most fél évig nem érünk rá veletek foglalkozni" - fogalmazott.

Azokra a véleményekre reagálva, hogy az EU-elnökség alatt nem illik jelentős belső reformokat végrehajtani, alkotmányozást folytatni, és közben az ellenzéktől politikai tűzszünetet kérni, kijelentette: "az életnek nem kell megállnia az EU-elnökség miatt, van egy elég rossz állapotban levő országunk (...) rengeteg a teendő a gazdaság, az oktatás, továbbá az egészségügyi és a szociális ellátó rendszer újjáépítése terén".

Győri Enikő bízik abban: az adminisztráció megbirkózik az EU-elnökség és az alkotmányozás kettős feladatával. Szerinte megvan az erőforrás az alkotmányozásra annak érdekében, hogy "végre legyen Magyarországnak egy nem toldozott-foldozott kommunista, hanem egy új alkotmánya". Mint magyarázta, nem ugyanazok kezelik az EU-dossziékat, akik az alkotmány szövegét írják.

Az államtitkár szerint az új magyar kormányzati struktúra összecsiszolódása nagyjából megtörtént, minden téren folyik a jogalkotás, az Európában páratlan kétharmados parlamenti arány kényelmes többséget jelent a kormányzati szándék érvényesítésére. Hozzátette ugyanakkor: a kormány minden lehetséges módon együttműködik a parlamenttel, az EP-képviselőkkel.

"Ennél jobban együttműködni már nem lehet (...), ha néhányan vészmadárkodnak és rossz hírünket keltik, ezzel nem tudok mit kezdeni, számoljanak el a lelkiismeretükkel" - mondta. Megjegyezte, hogy egyes politikusok ezzel kampányolnak, azt gondolják, az önkormányzati választáson szavatokat lehet szerezni, ha arról beszélnek, hogy rosszul áll a magyar elnökségi felkészülés.
 
"Kétlem, hogy ezt a hozzáállást a magyar választók honorálják" - mondta, s leszögezte, Brüsszelben ezt a magyar belpolitikai játszma részének tekintik, "mindenki a magyar elnökség sikerében érdekelt".

Az EU-elnökségi felkészülés kapcsán az államtitkár elmondta: a magyar fél tájékoztatta az uniós partnereket a tervezett prioritásokról, és várja a visszajelzéseket arról, hogy a 26 ország és az uniós intézmények miként reagálnak Budapest elképzeléseire. Októberben parlamenti vita lesz az elnökségi sarokpontokról, amelyeket novemberben a kormánynak szentesítenie kell, majd be kell mutatnia Brüsszelben.

Győri Enikő szerencsésnek tartja, hogy az "úgymond magyar nemzeti célok" tökéletesen egybeesnek az uniós célokkal. Ezek között említette a gazdasági válságból való kilábalást; olyan struktúrák létrehozását, amelyek megakadályozhatják hasonló krízisek kialakulását, valamint a munkahelyteremtést.
 
"Van egy törékeny fellendülés az EU-ban, de amíg ez nem fordítódik le munkahelyekre, addig az emberek nem fogják elhinni, hogy ennek van értelme" - fogalmazott, és hozzáfűzte, Magyarországon is az a leglényegesebb feladat, hogy növekedési pályára állítsák a gazdaságot.

Az államtitkár a munkahelyteremtésen és a gazdasági növekedésen kívül a magyar elnökség fontosabb feladatai között említette az előrelépést a társadalmi befogadás terén. Magyarország ennek kapcsán akar a roma kérdésről egyeztetni, szorosan illeszkedve az EU napirendjéhez, "azt gondoljuk, hogy ez egy európai ügy".

Kifejtette: Magyarország évek óta szorgalmazza, hogy ezt a kérdést kezelni kell, de "eddig nem nagyon történt semmi"; a franciaországi romák kitoloncolása körüli válsághelyzetnek kellett bekövetkeznie, hogy ez uniós szinten több fórumon is téma legyen.

Elmondta, Magyarországnak vannak javaslatai, és remélhetően azok mentén európai kompromisszum születik. "A lényeg, hogy ezt társadalmi befogadási kérdésként kell kezelni, nem etnikai alapon. A munkához jutás és az oktatás visz előbbre minket" - mutatott rá.

Elmondta, Brüsszel számít Magyarország kezdeményezésére és tapasztalatára, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője a napokban külön kérte, hogy a magyar elnökség tegyen meg mindent az európai roma stratégia elfogadása és tartalommal való megtöltése érdekében.