Rácz: markáns beavatkozás kell az egészségügybe

Véleménye szerint "sokktalanításra, akut beavatkozásra", az egészségipar fejlesztésére és nem utolsó sorban új struktúra kialakítására van szükség az ágazatban. Ezeken kívül elengedhetetlen a szakmai és társadalmi konszenzus a változtatásokhoz - mondta a Napi Gazdaság című napilap által szervezett Gyógyuló egészségügy? című egészségpolitikai konferenciáján.

A volt egészségügyi miniszter a finanszírozásról szólva azt mondta, a jelenlegi teljesítményalapú rendszer alkalmatlan, és Mikola István fideszes szakpolitikushoz hasonlóan a finanszírozásban ő is a lakosságarányos elosztást preferálná.

A Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója kifejtette, hogy 37 milliárd forint a kórházak adóssága, de ez az év végére a duplája lesz. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az adósságrendezés nem jelenthet egyszerű kormányzati kifizetést, a rendezést feltételekhez kell kötni. Megemlítette azt is, hogy 235 milliárd forinttal több pénz kellene éves szinten ahhoz, hogy Magyarország elérje a visegrádi négyek GDP-arányos egészségügyi közkiadásainak ráfordítási arányát.

Rácz Jenő az ágazatban dolgozók Magyarországon tartására életpályamodellt dolgozna ki, és a bérek rendezését is szükségesnek látja. Példaként elmondta, hogy míg Magyarországon egy ápolónő havi nettó 87 ezer forintot keres, addig Nagy-Britanniában 684 ezer forintnak megfelelő összeg a fizetés.

A konferencián előadásában Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke a szövetség 18 pontos, az egészségügyre vonatkozó akciótervéről beszélt.
Először a kórházigazgató is a finanszírozásra tért ki. Hasonlóan a korábbi felszólalókhoz, a szükségletalapú finanszírozást emelte ki a 18 pontból. Megemlítette továbbá, hogy meg kell szüntetni az intézmények közötti pénzügyi igazságtalanságot, de az adósságrendezést nem lehet "csak úgy" meglépni, nem lehet annak adni a legtöbbet, akinek a legtöbb kifizetetlen számlája van. Csiba Gábor jelezte, hogy a több tízmilliárdos kórházadósságot megközelítőleg 30 intézmény halmozta fel a 170-ből.

Csiba Gábor hangoztatta azt a korábban már emlegetett tézisét, hogy szerinte egyhavi - 40 milliárd forint - finanszírozás hiányzik a rendszerből, ezt sürgősen oda kellene adni az intézményeknek. További 31 milliárdot pedig a struktúraátalakítás mentén kellene szétosztani - vélte a Borsod megyei kórház igazgatója.

Szintén a 18 pont közé tartozik a "szenvedély-, illetve a hamburgeradó" bevezetése. Az alkohol és a dohányáru 10 százalékos jövedékiadó-emeléséből egyfajta többlet "jövedéki sarcot" lehetni kiszabni, amiből 25-30 milliárd forintos, kifejezetten egészségügyi bevételre lehetne szert tenni - ismertette a kórházigazgató.

A "hamburgeradó" pedig az egészségügyi szakemberek által kevésbé ajánlott élelmiszerekre kirótt, csomagolásonként tíz forint többletterhet jelentene, és ebből is több tízmilliárd forintos bevétel származhatna.

Csiba Gábor beszélt még az intézményi gyógyszer- és informatikai beszerzésekről is, véleménye szerint ezekkel is jelentős kiadásokat spórolhatnak meg a kórházak. Szintén megtakarítást jelentene, ha a közüzemi szolgáltatók egységes díjat szabnának meg az egészségügyi szolgáltatóknak, továbbá el kellene gondolkodni azon, hogy eltöröljék a rehabilitációs járulék megfizetését az intézményeknél. Mint mondta, az általa vezetett borsodi kórházban ez a rehabilitációs járulék 80 millió forintos kiadást jelent.

Csiba Gábor végezetül elmondta, hogy az egészségügyi dolgozók bántalmazását szigorúbban kellene szankcionálni a büntető törvénykönyvben, hasonlóan a pedagógusokéhoz.