Kállai: jogszerűen járt el az OVB
A kisebbségi ombudsman szerint a közmédiumok és az Országos Választási Bizottság (OVB) is a hatályos törvények alapján járt el a Jobbik kampányfilmjével kapcsolatban; Kállai Ernő úgy véli, a Legfelsőbb Bíróság feloldhatja a két vonatkozó szabályozás közötti ellentmondást.
2010. szeptember 30. csütörtök 11:19 - HírExtra
Az OVB hétfői ülésén úgy döntött, nem lépi túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát az a politikai reklámanyag, amely a "cigánybűnözés" kifejezést is használja, ezért álláspontjuk szerint a Magyar Televíziónak (MTV) és a Magyar Rádiónak (MR) le kell adnia a Jobbik kifogásolt reklámfilmjét.
A két közmédium viszont felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB). A bíróságnak a legkésőbb péntekig döntenie kell, ám a kifogásolt reklámok ezután az önkormányzati választásokig esetleg csak szombaton kerülhetnének adásba. Ezzel a Jobbik nem elégszik meg, ezért ha az LB a pártnak ad igazat, kártérítési pert indítanak az érintett közmédiumok ellen.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön leszögezte: mivel az ügyben bírósági felülvizsgálat indult, arról, hogy a reklámanyag sugárzását jogszerűen tagadták-e meg a közmédiumok, nem foglalhat állást, de az ügyet elvi jelleggel nézve úgy látja, a két médium és az OVB is törvényesen járt el.
Kállai Ernő kifejtette: az MTV és a Magyar Rádió a médiatörvény azon rendelkezését alkalmazta, amely kimondja, hogy "a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére".
Ezzel szemben az Országos Választási Bizottság hatásköréből adódóan a választási jogszabályok alapján járt el, és kizárólag a választási alapelvek megsértésére alapozta határozatát - tette hozzá.
Az ombudsman szerint a jogorvoslati eljárás lehetőséget ad a Legfelsőbb Bíróságnak arra, hogy együttesen alkalmazza a médiatörvény és a választójogi törvényi rendelkezéseit, és feloldja az ellentmondást a két szabályozás között. Mint hozzátette, az LB az Alkotmány rendelkezéseit közvetlenül is értelmezheti, és így megvonhatja a véleménynyilvánítás szabadságának határait a választási hirdetések sugárzása kapcsán.
Kállai Ernő azt mondta: indokolt lenne az is, hogy a törvényhozás az ügy tanulságaiból okulva áttekintse, melyek azok az általános jogelvek, amelyeknek akkor is érvényesülniük kell a választási kampány során, ha azok korlátozzák a pártok véleményének megjelenítését a nyilvánosság előtt.
Helsinki Bizottság: jogszerű volt a Jobbik reklámjainak letiltása
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közszolgálati médiumok jogszerűen tagadták meg a Jobbik kampányvideójának leadását, mert az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés között szoros összefüggést sugalló "cigánybűnözés" kifejezés több százezer ember méltóságát sérti, és alkalmas a gyűlöletkeltésre - közölte a jogvédő szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Mint közleményükben írták, véleményük szerint az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői, a Jobbik kérelmének helyt adó határozata "megalapozatlan, formailag hiányos és tévesen alkalmazza a szólásszabadságra vonatkozó alkotmánybírósági döntések elveit".
A Magyar Helsinki Bizottság csütörtöki közleményében felidézi: a médiatörvény szerint a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas - egyebek mellett - a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek elleni gyűlölet keltésére. A közszolgálati műsorszolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani - idézték fel.
Mint írták, álláspontjuk szerint a közszolgálati médiumok ezen törvényi kötelezettségeiknek tettek eleget, amikor megtagadták a Jobbik politikai hirdetésének közlését.
"A választási törvény kifejezetten utal rá, hogy a médiatörvény rendelkezéseit kell alkalmazni a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére. Ennek ellenére az OVB határozata még említés szintjén sem foglalkozik a médiatörvény idézett rendelkezéseivel, nem ad magyarázatot arra, hogy miért nem tartja alkalmazhatónak ezeket a szabályokat. Ezért az OVB határozata megalapozatlan és - mivel indokolási kötelezettségének nem tesz eleget - formailag is hiányos" - szögezték le.
A jogvédő szervezet szerint az OVB ráadásul tévesen alkalmazta azokat az alkotmánybírósági döntésekben kidolgozott elveket, amelyekre hivatkozik, ezeket ugyanis az Alkotmánybíróság "a szólásszabadság legszigorúbb, büntetőjogi jellegű korlátozásával kapcsolatban mondta ki, jelen esetben pedig nem erről van szó".
Mint írták, az OVB figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság egyik, 1992-ben született határozatát, amely szerint a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet, és "a közösségek méltóságának hatékony védelmére azonban más (...) a büntetőjogitól eltérő jogi eszköz, (...) is alkalmas" lehet.
Úgyszintén nem vette figyelembe az OVB a 2007-es illetve 2001-es AB-határozatokat sem, amelyek a egyértelművé teszik, hogy az Alkotmánybíróság szerint a szólásszabadság határai szűkebbek a közszolgálati médiában, mint az egyéb fórumokon elhangzó közlések esetében - szögezték le.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint az alkotmánybírósági gyakorlat helyes értelmezése az, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egy demokratikus társadalomban sem korlátlan a kirekesztő, emberi méltóságot sértő megnyilvánulások számára, ilyen közlések közvetítését a közszolgálati média a választási kampányban is indokoltan tagadja meg.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén egyórás vita után 6:2 arányban úgy ítélte meg, hogy a Jobbik "cigánybűnözés" kifejezést is használó hirdetései nem lépték túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, a hirdetések tartalma nem sért olyan alkotmányos alapjogot, és nem valósít meg olyan, törvény által büntetni rendelt tényállást, amely alapján a Magyar Rádió illetve a Magyar Televízió megtagadhatta volna a közlésüket. Az OVB szerint a közmédiumok a hirdetés visszautasításával megsértették a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.
Az OVB öt, az Országgyűlés által választott tagból, valamint a parlamenti frakciót alakító pártok delegáltjaiból áll, jelenleg tíztagú a testület. A hétfői szavazáson Bordás Vilmos, a testület elnöke és Litresits András, az MSZP delegáltja szavazott a jogsértés megállapítása ellen.
Forrás: MTI/HirExtra