"Nem tehettük át a pénzt a bal zsebünkből a jobba"
Elvették a sminkkészletet Orbán Viktortól - lényegében így foglalható össze az Európai Bizottság döntése, miszerint csak szigorú feltételek mellett veszik figyelembe a nyugdíjreform költségeit a büdzsé hiányának megállapításánál.
2010. október 4. hétfő 06:21 - Gedei Szilárd
Lényegében elvette Orbán Viktortól a sminkkészletét az Európai Bizottság. Az unió döntéshozó szerve ugyanis nem engedélyezi Magyarországnak
a nyugdíjreform költségeinek leírását a költségvetési hiányból. Azaz könnyen előfordulhat, hogy Orbánék - ígéretük ellenére - emiatt nem lesznek képesek tartani a kitűzött három százalékos hiánycélt.
Nem lehet úgy leírni az összeget, ahogy mi akartuk
A magánnyugdíj-pénztárakkal kezdődött
A nyugdíjreform költségei Magyarországon lényegében abból származnak, hogy az állami rendzser mellé bevezettük a magánnyugdíj-pénztárak rendszerét is. Jelenleg a munkavállalók nyolc százaléka megy a magánpénztárakba - ez az összeg nem jelenik meg az államháztartás beáramló pénzei között. Ki kell pótolni a költségvetésből. A probléma az, hogy ezt az összeget a költségvetési hiány részének tekintsék-e, vagy sem.
Az unióhoz intézett kéréssel Magyarország egyébként nem volt egyedül. Nyolc másik, zömében kelet-európai országgal együtt fordult még nyáron az EU-hoz azzal, hogy levonható-e a költségvetési hiányból a magánnyugdíjpénztárak létrehozása és működtetése miatti bevételkiesés.
Az Európai Bizottság a héten döntött az ügyről. Méghozzá nem éppen számunkra legkedvezőbb módon. Az EB azt mondta ki, hogy a nyugdíjreformmal élő országoknak nem kell feltétlenül a három százalékos plafonnak megfelelniük a költségvetési hiány tekintetében. A hiányszámból azonban nem vonhatják le a nyugdíjreform költségeit, mindössze annyit sikerült elérni, hogy szigorú feltételek mellett, legfeljebb öt éven át - beszámítani valamennyit a reformok által keletkezett "károkból".
Ez a "kár" - vagyis hívjuk inkább a magánnyugdíj-pénztári rendszer fenntartására fordított állami kiadások összességének - Magyarországon nagyjából 370 milliárd forintra rúg. Ez egyébként a GDP másfél százalékának felel meg.
"Nem tragédia"
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nem történt targédia az Európai Bizottság döntésével. A szakember a HírExtrának hangsúlyozta, hogy az igazi tét mindössze annyi volt, hogy a nyugdíjreform kiadásainak beszámításával jobban nézhetett volna ki a költségvetési hiány.
"Reálisan gondolkodva nem jelentene ez nekünk túlságosan sokat. Ez lényegében csak egy könyveléstechnikai tétel, mely bizonyos uniós eljárások elinindításánál, vagy el nem indításánál - a
Túlzott Deficit Eljárásól beszélek elsősorban - számít.
Meglesz a három százalék?
Hogy akkor miért bukott rá mégis az Orbán-kormány erre a kozmetikázási lehetőségre? "Két dolog miatt. Egyrészt jobban nézhetett volna ki a költségvetés, a másik pedig az, hogy esetleg - mondom ezt úgy, hogy nem tudom, nem tudhatom, mi történik a magyar politikusi döntéshozók fejében - úgy gondolhatták, hogy ez elkölthető pénz" - velte portálunknak Duronelly. "Tragédia azonban nem történt. Csak annyi, hogy nem sikerült áttenni a bal zsebünkből a jobba a pénzt."