Prof. Biró László Pétert, a Magyar Tudományos Akadémia Nanoszerkezetek Osztályának vezetőjét kérdeztük.

Miért ennyire kiemelkedő ez a felfedezés?

Ez volt az első alkalom a világon, amikor egyetlen atom vastag lemezt célzottan sikerült létrehozni, majd ezen méréseket lehetett végezni. Kiderült, hogy a lemez eddig ismeretlen tulajdonságokkal rendelkezik, ami pont az egyetlen atom vastagságából adódik.

Hogyan tudjuk hasznosítani ezt az eredményt?

Leginkább a síkképernyők és a nanoelektronika terén hasznos az anyag. Az átlátszó síkképernyők eddig indium ón oxiddal működtek, ám az indium kifogyóban van.

Mikor várható az az időpont, amikor az indium már nem áll többé az emberiség rendelkezésére?

Pontos becslésekbe nem merek bocsátkozni, bár tény, hogy csillagászati ára van az indiumnak. Számtalan helyen használnak síkképernyőt - számítógépek, televíziók, mobiltelefonok -, de tény, hogy az anyag vészesen fogyóban van.

A grafén egyetlen atomi réteg vastag, ami a fény kilencvennyolc százalékát áteresztik, továbbá elektromosság vezetésére is alkalmas. Előre prognosztizálható, hogy lesz egy olyan piac, ami erre az anyagra, technológiára fog épülni.

Miért van szükség egy új technológiára?

A szilíciumipar a végnapjaihoz közeledik. A szilícium fizikai tulajdonságai miatt hamarosan elérkezünk ahhoz a határhoz, amin túl már nem áll módunkban csökkenteni az elektromos használati tárgyak méretét. A grafén lehet a megoldás, ez az anyag látszik a legígéretesebbnek a szilícium pótlására.

Hazánk milyen eredményeket ért el a területen?

Mi vagyunk az elsők a világon, akik képesek voltak ennek az egy atomi vastag lemeznek az atomi pontosságú megmunkálására. A grafénlemez egy félfém, vagy zéró sávszélességű félvezető így van arra lehetőség, hogy tranzisztorokat készítsünk belőle. A különlegessége a dolognak, hogy ezeket a tranzisztorokat nem lehet kikapcsolni, így nem alkalmasak a digitális elektronikában való használatra, ahol a kettes számrendszer szerint, nullával és egyel számolunk.

Ahhoz, hogy kikapcsolhatóvá tegyük a graféntranzisztort, az szükséges, hogy néhány atom széles szalagot tudjunk kivágni ebből az egyetlen atom vastag lemezből egy megadott kristálytani irány szerint. A világon elsőként, 2008-ban, mi voltunk képesek erre először, idén pedig sikerült kidolgoznunk egy olyan eljárást, amivel atomi pontosságú éleket tudunk kialakítani a grafénon.

Meglepő, már csak azért is…

Egyet értek önnel. Ahhoz képest, hogy milyen vacakul vagyunk finanszírozva, valóban meglepő az eredmény.

Milyen mértékben támogatják önöket?

Két évvel ezelőtt mi publikáltuk a világon elsőként a grafén megmunkálásának atomi pontosságát, azóta öt pályázatomat utasították el Magyarországon.

Mi volt ennek az oka?

Azzal magyarázták, hogy nem jutott elég pénz a finanszírozásra: eldöntöttem, hogy nem próbálkozom tovább Magyarországon. A dolog pikantériája az, hogy a dél-koreaiak három hónap alatt eldöntötték, hogy szükségük van a kutatásaimra.

Szeptember elsejétől az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében működik egy közös - koreai-magyar -, nanotudományokkal foglalkozó laboratórium, ahol grafén megmunkálásával foglalkozunk. A koreaiak növesztik az anyagot, mi pedig megmunkáljuk, atomi pontossággal.

Ki állja a kutatás összegét?

A kutatás teljes összegét Dél-Korea állja.