Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának kapcsán egy súlyos biztosítási anomáliára is fény derült.
2010. október 8. péntek 06:37 - Tóbiás Gábor
A személygépkocsi „veszélyes üzem”, ezért arra kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, amely dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet, ha balesetet okozunk. Ezzel szemben a vörös-iszap katasztrófáját előidéző cégnek csak néhány milliós „kötelezőbiztosítása” volt, amely nem elegendő a teljes kártalanításhoz.
„A mi alkuszcégünknek is több százmillió forintos felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A felügyelet (PSZÁF) nem hagyna e nélkül működni minket. Pedig mi csak olyan kárt tudnánk okozni: rosszul kötünk meg egy szerződést” – mondta el HírExtrának Németh Péter CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója.
Vannak olyan cégek, akik a vörös-iszaphoz hasonló veszélyes termékek előállításával foglalkoznak, viszont semmi nem írja elő: megfelelő nagyságrendű felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Pedig ők láthatóan emberéleteket képesek kioltani, vagy házakat, falvakat tehetnek lakhatatlanná.
Mivel nincs előírás, így szabályt sem szegtek. „ A mi ismereteink szerint nincsen szabály arra, egy ilyen cégnek mekkora felelősségbiztosítással kellene rendelkeznie” – mondta Németh.
Előfordulhat, hogy a biztosító nem fizet
Groupama Garancia Biztosító sajtóközleménye
A Groupama Garancia Biztosító 30 fős vagyon és gépjármű kárszakértői és ügyfélszolgálati csapattal ma reggel megkezdte a kárfelméréseket a Kormányzati Koordinációs Központ engedélye alapján, így a biztosítótársaság munkatársai Kolontár és Devecser területén elkezdték a kárszakértői szemléket.
„Biztosítótársaságunk társadalmi felelősségét átérezve, szolidaritást vállal ügyfeleivel, ezért - bár az egyedi lakásbiztosítási szerződések fedezete nem terjed ki az ilyen típusú károkra, tegnap rendkívüli intézkedéseket vezettünk be, melynek keretében jelentős erőforrásokat rendeltünk a két településre, és azonnal elkezdtük a kárfelméréseket a vörösiszap áradás által érintett Kolontáron és Devecseren. Emellett kihelyezett ügyfélszolgálattal is segítjük a lakosságot a helyszínen, a biztosítótársaság munkatársai személyesen és telefonon is felkészülten várják a megkereséseket.” – mondta Halmos Gyula, a Groupama Garancia Biztosító Szolgáltatási Centrumának főosztályvezetője.
A biztosítótársaság tegnapi rendkívüli intézkedése értelmében 150 000 forintos készpénzes gyorssegéllyel segíti azokat a károsult családokat, akiknek a biztosítótársaságnál lakásbiztosításuk, casco vagy kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk van. (Azaz egyszeri 150 ezer forintot nyújt családonként.) A készpénzes támogatást a kárfelmérést követően kaphatják meg az érintett családok, pénteken és hétfőn 9 és 15.30 óra között, illetve amennyiben szükséges, a későbbi napokon is. Az ügyfélszolgálati munkatársak Devecseren a Groupama Garancia Biztosító helyi, Deák Ferenc téri ügyfélszolgálati irodájában, Kolontáron pedig az önkormányzat által biztosított helyszínen, az Általános Iskola tornateremében várják a lakosságot.
A biztosítótársaság kárszakértői és ügyintéző kollégái mindent megtesznek annak érdekében, hogy felgyorsítsák a kárszakértői vélemények felvételét, ennek érdekében amellett, hogy a biztosítótársaság több csatornán fogadja a kárbejelentéseket, ügyféladatbázisa alapján is megkeres minden érintett családot az érintett településeken.
„A biztosítási szerződésben a biztosítóra az vonatkozik, hogy a cég tevékenységéből fakadó bármilyen kárt megtérít 10 millió forint értékig. Ennyi az egész. A MAL Zrt.-nek egyébként egy 8 milliárdos biztosítási csomagja van és ebből csak ez a 10 millió vonatkozik a cég által harmadik személynek okozott kárt megtérítésére. A többit mind a cég saját tevékenységére kötötték. Ha a MAL Zrt. kárt szenved, akkor saját magát kártalanítja. A harmadik félnek okozott kárra 10 milliónál nagyobb összeg nem terjed ki” – így Németh.
Kis pénzügyi cégeknek is nagyobb felelősségbiztosítást kell kötni. „Minden szabályt nem néztünk át, de ez egy anomália. Akik olyan tevékenységet végeznek amin emberéletek múlhatnak, falvakat képesek leradírozni a térképről, őrájuk nem vonatkozik ilyesmi” - mondta az értékesítési igazgató.
Fontos a vizsgálatok végkimenetele
„Itt van egy nagyon fontos kérdés: ez az ipari kár minek a hatására keletkezett. A biztosító csak akkor fizet, ha ez nem egy hanyagságból, gondatlanságból adódó katasztrófa volt, hanem természeti csapás is közrejátszott abban, hogy így alakultak a dolgok. Ha ez gondatlanságból következett be akkor a biztosító sajnos azoknak sem fizet, akiknek jól megkötött, érvényes lakásbiztosítása van” – véli az alkuszcég értékesítési igazgatója. Ugyanis a biztosító az elemi kár fogalmát ismeri el ily módon, azaz ha nem természeti okok vannak a katasztrófa hátterében, akkor nem fog fizetni.
Egyetlen lakásbiztosítás létezik ami fizet akkor is, ha nem elemi kár történt. Ez az úgynevezett „all risk” lakásbiztosítási fajta. Viszont „a biztosítással rendelkező magyar lakosság kevesebb mint egy százalékának van ilyen” – tudtuk meg Némethtől.
Szakértők hada vizsgálódik, történt-e emberi mulasztás, vagy elemi katasztrófa az ok. Ha kész lesz a szakvélemény, akkor az véglegesnek tekinthető. Ha ebben az lesz: nem láthatták előre, mi fog történni, mert például sok eső esett és ez mondjuk alámosta a betonfalat, akkor a biztosító fizet azoknak, akiknek volt biztosítása. Akiknek nem volt, azoknak természetesen nem.
Egyébként csütörtök reggel előzetes bejelentés nélkül érkezett a vörös iszappal elöntött ajkai térségbe Orbán Viktor miniszterelnök, hogy személyesen tájékozódjon a károkról. A kormányfő megtekintette a megsemmisült utcákat, bement a házakba, beszélt a túlélőkkel, majd úgy nyilatkozott: minden segítséget megad a teljes kárelhárításhoz.
Orbán a kár nagyságát firtató a kérdésre, és arra, hogy a Mal Zrt. szerint túlzó a korábban emlegetett 10 milliárd forintos összeg, a cégnek üzenve úgy válaszolt: "ne a pénzüket féltsék, az embereket sajnálják".
Szabályozás kell
Valakinek fel kellene mérnie, mi az, ami megtörténhet az ilyen veszélyes dolgokkal fogalakozó cégek esetében. „A cégnek erre megfelelő biztosítással kell rendelkeznie. Erra az adott településeknél a vezető személyeknek kéne odafigyelnie: csak olyan céget engedjenek be, melyek a lakosság biztonságát megpróbálja, ha máshogy nem, akkor biztosítással megóvni” - mondta el minderről Németh Péter.
Majd hozzátette: "most azt mondja a MAL Zrt.: fizetünk. Ha ez így lesz akkor ez jó dolog. Viszont az nem jó megoldás, ha egy falu teljes lakossága egy magáncég jóhiszeműségére van utalva."
