Orbán: a tudást feleősséggel kell alkalmazni

"A tudás felelősség nélkül rendkívül veszélyes", az emberek ellen fordulhat - mondta köszöntőjében a miniszterelnök a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi rektorkonferenciáján kedden, emlékeztetve a nagy emberáldozatot és anyagi károkat okozó, egy hete történt iszapkatasztrófára.

A jubileumi rektorkonferencia a két díszvendég, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjével nyílt meg. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programot 25 éve indították el, és az idén Pécs Európa egyik kulturális fővárosa.

A kormányfő, Magyarország barátjaként, "nagy európaiaként" üdvözölve Barrosót azt mondta: a világ a XXI. század első évtizedére a válság évtizedeként fog visszatekinteni. Úgy tűnt - mutatott rá -, hogy a civilizált világ túljutott a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság legnehezebb szakaszán, amikor környezeti katasztrófák formájában érkezett az újabb figyelmeztetés. Felidézte az idén májusban a Mexikói-öbölben történt ipari balesetet, amelyet a magyarországi vörösiszap-tragédiával kötött össze.

A nyugati civilizáció legfontosabb pillérének nevezte a gazdasági-pénzügyi rendszert és a műszaki tudást. Megjegyezte ugyanakkor: amikor bármelyik területet nagy megrázkódtatás ér, rögtön előtérbe kerül, hogy a modern emberi tudásnak korlátai vannak. Meggyőződése szerint az egymáshoz nyilvánvalóan nem kapcsolódó válságesemények gyökere közös: a tudás és szakértelem a magánérdek szolgálatában állt, nem társult a közérdek iránti alázattal és felelősséggel.

A magyar népet megrázó ipari balesettel összefüggésben megjegyezte: az érintett vállalat vezetői azt állították, hogy ez a baleset nem következhet be. "Soha nem lehet kizárni a tévedés lehetőségét, mindig és többszörösen ellenőrizni kell mindenkinek a saját igazsága érvényességét" - mondta.

A miniszterelnök megállapította: be kell látni, hogy a tudás önmagában nem feltétlenül szolgálja a közérdeket, a magánérdek túlzott érvényesülése háttérbe szoríthatja a tudást. Kifejtette: az egyetemeknek és a kulturális intézménynek, akárcsak Pécsnek, Európa kulturális fővárosának nagy felelőssége van a felelős gondolkodás és döntéshozatal képességének fejlesztésében.

Azt mondta, a magyar kormány a közösségért érzett felelősség fejlesztése okán keresett megoldást a felelőtlenség okozta katasztrófa miatti súlyos problémák megoldására. "Arra próbáltuk használni a magunk tudását, hogy felelős megoldást találjunk, ezért hoztuk létre a katasztrófavédelmi kormánybiztos intézményét, ezért vontuk állami felügyelet alá a károkozó magánvállalatot" - mondta.

A magyar nép iránti együttérzését fejezte ki a "nagyon súlyos ökológia katasztrófa", a magyarországi iszapömlés miatt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, a jubileumi rektorkonferencia díszvendége.

"Teljes mértékben elismerjük a magyar hatóságok hozzáértését és a gyors fellépését" - jelentette ki a háromnapos konferencia nyitórendezvényén. Kifejtette, hogy az EU az első pillanattól fogva kifejezte, minden lehetséges módon támogatást nyújt.

Meggyőződése szerint a pécsi rektorkonferencia kiváló alkalom annak a fontos kérdésnek a megvizsgálására, hogy "az egyetemek hogyan segíthetnek alakítani jövőnket".

Barroso azt mondta, hogy a 25 éves Európa Kulturális Fővárosa program az egyik legismertebb, a közösségeket élénkítő, a kulturális örökséget megújító EU-kezdeményezés. Gratulált az idei kulturális programokhoz Pécsnek, a települést határok nélküli városnak nevezve. Azt mondta, Pécs"mindig nyitott volt a különböző kultúrák el- és befogadása iránt".

Arról is beszélt, hogy a krízisek kemény tanulságokkal jártak, "tudjuk, hogy a jövőnek másnak kell lennie, növekedésre van szükségünk, de nem bármi áron". Ki kell használni az egyetemek képességét a változásra, "a tudás a növekedés motorja". Hangsúlyozta, hogy a mai tudásalapú gazdaságban több egyetemi végzettségű emberre van szükség Európában, az egyetemek sokkal nagyobb kör előtt nyitják majd meg kapuikat, hogy a fiatalok kreativitással és újító szellemmel meg tudjanak felelni a kihívásoknak.

Bódis József rektor arról beszélt: büszkeséggel tölti el, hogy a pécsi volt Magyarországon az első egyetem, amelyet I. Anjou (Nagy) Lajos király alapított 1367-ben; egyike volt Közép-Európa négy első egyetemének a prágai, bécsi és krakkói mellett.

Elmondta, hogy évről évre egyre több külföldi diák és oktató vesz részt az egyetem munkájában, a PTE szélesíti együttműködését a külföldi társintézményekkel. Hangsúlyozta: az európai rektorok a konferencián nyíltan, alaposan és szabadon vitathatják meg a felsőoktatás problémáit. A sikeresség kulcsszavai a XXI. században a kreativitás, a tudás és az innováció - hangsúlyozta.

A köszöntők után Bódis József rektor a PTE díszes alapító okiratának másolatát adta át a két díszvendégnek, José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az egyetem létrehozásának alapvető dokumentuma V. Orbán pápa 1367-es megerősítő bullája. A pécsi egyetem 33 ezer diákkal a legnagyobb magyar felsőoktatási intézmények egyike.

A rektorkonferencia a szervezők szerint egyben Magyarország EU-elnökségének első előkészítő rendezvénye, amelyen előadóként vesz részt a belga oktatási miniszter és a spanyol oktatási államtitkár is, a magyar EU-elnökségi előkészületekről Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter tart előadást.