Bárhol, akár a legnagyobb mértékben lúgos területeken is telepíthetők a tisztító növények?

Extrém, lúgos tartományban egyetlen növény sem képes nőni. Mielőtt bármilyen növényeket telepítenénk erre az iszapáradattal károsított területre, előtte magát a területet kell kémiai vagy fizikai módszerekkel rendbe hozni. A pH értékét legalább a Na-hidrokarbonát által, a szikeseken is kialakított értékre 9-10-11-re kell levinni ahhoz, hogy bármiféle növényi élet elképzelhető legyen Ezt agrotechnikai módszerrel is el lehet érni, mint ahogy most, gipszezéssel csinálják.

Nem tudjuk mennyire stabilizálódott a helyzet. A fél méter magasan álló akut szennyeződéseket el kell távolítani. A vastagon álló iszapot tolólappal érdemes összegyűjteni. Nem vagyok a mély talajcsere híve, mert a problémát csak egyik helyről a másikra visszük. Emellett felmerülhet a kérdés, egyáltalán honnan hozunk új talajt.

A növények hogyan tudják kifejteni hatékonyságukat?

A talajnak van kapacitása, amire rásegíthetünk azzal, hogy neutronizáljuk a lúgot. A növények úgy tudják kifejteni hatékonyságukat, hogy egy agrotecnikailag jól előkészített, azaz homogenizált talajba vetnénk őket, ahol a gyökérzettükkel át tudják szűrni a talajt, és így felveszik a nehézfémeket. Ez esetben olyan nehézfémekről van szó, amik toxikusak, mint például a ólom, nikkel, cink, arzén. Ezek valóban mérgezőek. Az akut probléma a lúgosság és a szennyező anyagok levegőbe jutása.

Miután a helyzet stabilizálódott- nem tudjuk, mi történik a most még fennálló gátfallal- ilyen technológiát lehet alkalmazni a talajokon. Tavasszal elvethető a napraforgó. Kutatásaink során fűzfával és a repcével kísérleteztünk, bár a fűzfa jelen esetben rövid távon nem jöhet számításba, de hosszútávon igen, és akkor energianövényként is szolgálhat. Erre a területre elsősorban a napraforgó alkalmas, de vannak más növényeink is.

Milyen gyorsan tisztítja meg a talajszennyezettséget a fűzfa, napraforgó vagy a repce?

Évekbe mérhető a tisztulás időtartama. Minden attól függ, mekkora a szennyeződés. Elképzelhető, néhány forduló után határérték alá kerül a nehézfém koncentráció. A mérések kapcsán ellentmondásos híreket tapasztalunk arról, mit mért a Greenpeace, és mit mért az Akadémia. Rendszeres mérési mintavételi pontokat kell kijelölni a helyszínen, és egy hálózaton keresztül megmérni a nehézfémtartalmakat, koncentrációkat.



Végérvényesen semlegesítődhetnek a szennyezett területek?

Igen. Néhány év alatt a terület alkalmazható lesz mezőgazdasági és egyéb növények termesztésér is.

Milyen visszajelzést kapott a tisztító növények alkalmazásával kapcsolatban?

A szegedi napilap keddi számában kaptam egy támogató levelet Frank Józseftől, aki a Gabonakutató Kht. főosztályvezetője. Ő a hazai napraforgó nemesítés szülőatyja.Támogató levelében megírta: egy év alatt, akár három fordulóban olyan napraforgó fajtákat tudnak adni, melyekkel akár egymás után is tisztítani tudnánk a talajt.

A különböző területeken többféle növénnyel orvosolnánk a fennálló problémákat .

Illés Zoltán államtitkárnak négy nappal ezelőtt írt egy levelet. A kormány részéről érkezett-e azóta megkeresés?

Nem érkezett még. Látom, éjjel - nappal helyszínelnek. Először mentsük meg a falut, a várost, az embereket. Fixáljuk a helyzetet. Miután ez megvan, akkor rátérhetünk a tél utáni teendőkre.

Véletlen egybeesés, hogy az 1998-ban történt spanyolországi iszapkatasztrófa évében kezdték el Szegeden a környezet megtisztításával kapcsolatos kutatásokat?

A spanyol katasztrófa sokkolta Európát. Ők a szerencsétlenség után kaptak támogatást a kutatásokra, és tíz év kellett ahhoz, hogy legyen kész növényük, amivel lúgosságot, nátrium tartalmat, és nehézfémeket is képesek kivonni a talajból. Ezt a növényt kordában lehet tartani, így nem szaporodik el. A mustár (barnamustár) erre alkalmazható, mert nagyon jól akkumulálja a nehézfémeket, de ezeket ipari módon lehet csak felhasználni. Mindezt a Life nevű projekt keretében, több országgal karöltve (Spanyolország, Litvánia) próbálnánk ki. A projekt célkitűzése: igazolni ennek a nagyon jól alkalmazható növénynek a felhasználhatóságát.

Annyiban nem véletlen egybeesés, hogy a szerencsétlenség nagyon felgyorsította a kutatásokat és bizonyította,van igény a tisztító növényekre. Hatalmas, egytől ötmillió köbméterig terjedő területeket nem lehet fizikai vagy kémiai módszerekkel tisztítani. Spanyolországban úgy orvosolták a problémákat, hogy zöld folyosót létesítettek a folyó völgyébe, amit először növényekkel betelepítettek, és amennyire lehetett, fizikai és kémiai eljárással semlegesítették a szennyeződést.



Nehézfém-kapacitásban megerősített növényeken dolgoznak a kutatók Spanyolországban. A spanyol és magyar kutatások összevetése során elképzelhető, hogy valaha nehézfémek kerüljenek az élelemláncba?

Benyújtottunk egy másik, OTKA pályázatot, ami  a növények és a nehézfémek találkozásáról szól. Továbbá egy olyan pályázatot, mely során vigyázunk arra: az élemiszerbe ne kerüljön nehézfém. Ez egy magyar-román regionális pályázat, amiben az élelmiszer - és az élelmiszerlánc biztonságának  megőrzése a célunk.