Mindezt az egyes migrációs tárgyú törvények módosítását célzó előterjesztés általános vitájában mondta, kedden a parlamentben.

Kontrát Károly expozéjában az indítványt az uniós és a schengeni tagságból eredő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével indokolta és azt mondta, a változtatásokkal hatékonyabbá válik az illegális migráció elleni küzdelem. Lehetővé válik továbbá hatékony és gyors közigazgatási eljárások lefolytatása és a jogsértő cselekmények következetes szankcionálása - mutatott rá. Az indítvány a jogalkotói gyakorlatban felmerült problémák megoldását is célozza.

A személyek szabad mozgása komoly biztonsági kérdéseket vet fel, s erre megfelelő választ kell adnia az unió egyes tagállamainak - emelte ki az államtitkár, aki szerint ezért kiemelt kérdés, hogy a személyek azonosítása megbízható legyen.

A tagállamoknak 2011. május 20-ig kell bevezetni az elektronikus tároló elemet és a kártyabirtokos digitális arcképét tartalmazó plasztikkártyát - emelte ki, hozzátéve: ezt 2012. május 20-ig ki kell egészíteni a kártyatulajdonos digitalizált ujjlenyomatának képével is.

Magyarországon költségvetési és technikai szempontból a biometrikus azonosítók egy lépésben történő bevezetése az indokolt, 2011. május 20-ig - jelezte Kontrát Károly.

A változtatás további részleteiről szólva elmondta: a hatékony visszatérési és visszaküldési politika érvényre juttatása érdekében a törvényjavaslat szabályozza többek között a kiutasítottak önkéntes távozását, a kitoloncolás elhalasztása, vagy a kiutasítási határozat formai elemeit.

Szükséges a kitoloncolás végrehajtásának hatékony ellenőrzése is, amit legeredményesebben az ügyészség útján valósítható meg. Mivel az ügyészség ellenőrzési jogköre ezen eljárásra, ezért szükséges az ügyészségről szóló törvény módosítása - jelezte az államtitkár.

A javaslat biztosítja a harmadik országbeli polgárok kiutasításával kapcsolatban az ingyenes jogi segítségnyújtás lehetőségét, beleértve az ingyenes tolmács biztosítását is.

Kontrát Károly beszélt még arról, gyakran fordul elő, hogy a külföldiek a tanulmányi célú beutazásokat használják a schengeni térségbe történő gazdasági bejutáshoz.

Az idegenrendészeti hatóságok az elmúlt évben több mint százötven a joggal visszaélő külföldi tartózkodási engedélyét vonták vissza. A javaslat ezért kiegészíti a tanulmányi célú beutazások feltételeit, és az oktatási intézmények számára bejelentési kötelezettséget ír elő.

Az államtitkár szólt arról is, hogy az elmúlt évben mintegy 5 ezren fordultak menekültjogi kérelemért. Kevesen voltak azonban azok, akiknek a védelem iránti igénye valóban jogos és megalapozott volt. A jelenlegi jogi keretek nem adnak lehetőséget a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek kiszűrésére - mutatott rá.

A jogalkalmazási tapasztalatok szerint a menedékjogi eljárások azért húzódnak el, mert a felülvizsgálati kérelmekben illetékes Fővárosi Bíróság határozatát nem tudja meghozni időben, az előírt 60 nap helyett 6-8 hónap alatt születnek meg a döntések - jegyezte meg.

Ez hozzájárul a közbiztonsági kockázatok növekedéséhez és veszélyezteti az alaptalanul menedékjogi védelmet kérők kiutasításának hatékony végrehajtását is. Ennek érdekében az indítvány a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége megszűnne, s a felülvizsgálati kérelmek elbírálását a külföldi magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes megyei bíróságokhoz utalja - közölte az államtitkár.

Fidesz: javulhat a közbisztonság is

Tóth Gábor azt mondta, hogy a javaslat lehetővé teszi, hogy hatékonyabban lehessen felvenni a küzdelmet az illegális migráció ellen, és javulhat a közrend és a közbiztonság is.

A fideszes politikus hangsúlyozta: uniós és tagállami kötelezettség az illegális bevándorlás elleni küzdelem, amely elsősorban az illegális bevándorlók származási országba vagy tranzitállamba történő visszatérésének biztosításával valósítható meg. A szükséges jogharmonizáció érdekében átfogóan szabályozza az indítvány a visszatérési politika több kulcsfontosságú elemét.

A javaslat pontosítja a törvényességi joggal való visszaéléssel, az érdekházasságok megelőzésével kapcsolatos szabályozást és segíti a jogalkalmazói gyakorlatban felmerülő problémák orvoslását is - mondta, a Fidesz részéről támogatására javasolva az indítványt.

Az MSZP az egyértelmű szabályozást hiányolja

Harangozó Tamás az MSZP vezérszónoka üdvözlendőnek nevezte, hogy a harmadik országból beutazó állampolgárok egységes, biometrikus okmányai kapcsán a törvényjavaslat előrelátó.
A politikus azt mondta, hogy meglátása szerint a közösségi jog szabályainak maradéktalan átültetése miatt az igyekezet elsősorban a beutazási, tartózkodási és menedékjog megszerzésének megszigorítására irányul.

Kritikaként vetette fel, hogy a törvényjavaslat nem fogalmaz egyértelműen és a készítő pontos megfogalmazások helyett általános, nem egyértelmű fogalmakat használ.

Azt mondta, hogy egy névházasságnál nem a szándékot, hanem azt kellene vizsgálni, hogy megvalósult-e a házassági életközösség.

A kiutasításáról úgy vélekedett, hogy pontosan le kell írni, milyen esetekben kerülhet erre sor. Hangsúlyozta, hogy a szabad mozgás jogát csak más jog védelme érdekében lehet korlátozni, de csupán akkor, ha erre más lehetőség nem áll rendelkezésre.

Feltette a kérdést: hol van az a törvényi garancia, amely biztosítja a védelmet, de nem teszi önkényessé a tartózkodás megvonásának jogát? Szavai szerint éppen ezért a törvényjavaslatnak a védelem biztosításához meg kellene határoznia a konkrét eseteket is.

Úgy látja, hogy az őrizetre vonatkozó szabályozás is bizonytalanságokat teremt.

Kijelentette, hogy a törvényjavaslat említi az idegenrendészeti eljárásokat, de meg sem kísérel eleget tenni az Alkotmánybíróság által támasztott követelményeknek.

Végül kérte, hogy az előterjesztő vegye figyelembe az elhangzott érveket, mert véleménye szerint a szabályozás sok helyen pontatlan és rossz megfogalmazással készült és időnként "átbillen a túlsó oldalra".

KDNP: Magyarország mindig integráló állam volt

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka kijelentette, hogy Magyarország mindig is integráló állam volt és az a mai értelemben is, mert Európában páratlan, hogy 13 nemzetiséget ismer azok kultúrájával együtt.

A képviselő elmondta, hogy a menedékkérők 30-40 százaléka eltávozik Magyarországról az eljárás befejezése előtt. Szerinte garanciákat kell biztosítani, hogy ez ne fordulhasson elő, mert ez azt a kötelezettséget rója Magyarországra, hogy később más országokból vissza kell fogadni őket.

Elmondta, egyetért azzal, hogy a kiskorúak őrizetbe vétele felvet bizonyos kérdéseket, de mint mondta, ilyenkor arra is választ kell adni, hogy ezek a gyerekek hogyan kerültek Magyarországra.
Szavai szerint Magyarország nemcsak a saját biztonságából fakadó problémákat akarja megoldani, hanem az európai integrációból származó kötelezettségeinek tesz eleget, amikor egész Európát próbálja védeni.

Megemlítette, azt is: a kritikusok számon kérik, hogy a magyar menekültügy nem épített ki megfelelő integrációs rendszert; emlékeztetet arra, hogy a menedékkérők nagy része határon túli magyar volt, akiket viszont nem kell integrálni.

A Jobbik a határőrségnek is szerepet szánna

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, hogy az európai bevándorlási politikának három fő eleme van, az illegális bevándorlás elleni harc, az illegális bevándorlók foglalkoztatásának tiltása, valamint a képzett munkaerő beáramlásának ösztönzése.

A politikus hiányolta, hogy a javaslat csak érintőlegesen foglalkozik a migráció kezelésének szervezeti kereteivel.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nincs specializálódott határrendészet, pedig külföldiek ellenőrzésére szakosodott rendészeti egységek és képzés nélkül nem lehet kellő hatékonysággal ellátni a migrációs feladatokat. Példaként említette, hogy a mélységi célellenőrzéseknél lenne feladata a határőrségnek is.

Komoly hiányosságnak nevezte, hogy kormány szerinte néhány területen nem ment el az unióval folytatott tárgyalások során a legvégső határig.

Elmondta, szerette volna, ha a Terrorelhárító Központ törvényi szerepe is megjelenik a törvény szövegében. Kijelentette, hogy a terrorfenyegetettség ugyanis jellemzően a harmadik világból érkezik Magyarország és az Európai Unió felé. Közölte, egyre inkább úgy érzi, hogy a szervezetet elsősorban a "belső ellenség, az úgynevezett szélsőjobboldali mozgalmak" ellen hozták létre.
A törvényi rendelkezésekre kitérve megkérdezte, hogy az együttélésről kell-e adatokat bemutatni vagy elég, ha azt a kapcsolat tagjai kijelentik.

Kijelentette azt is, hogy nemzeti alapon álló elemzést kell készíteni a bevándorlókról, mert tipikusan nemzetspecifikus bűncselekmények megjelenéseit látják. Azt mondta, hogy a kábítószer termelés zöme például a vietnámi állampolgárokhoz köthető.

Szintén aggályként fogalmazta meg, hogy nem használhatóak fel a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok arra, hogy a külföldi állampolgárok beutazását megnehezítsék. Leszögezte, mindent meg kell tenni, hogy meggátolják a nemzetközi alvilág "figuráinak" bejutását.

LMP: az emberi jogi mérleg negatív 

Szabó Tímea a javaslatot úgy értékelte, hogy annak az emberi jogi mérlege negatív. Az ellenzéki képviselő kifogásolta az idegenrendészeti őrizet maximális határidejének megkétszerezését, és hiányolta a hatástanulmányokat is.

Felidézve a menekültek jogait rögzítő genfi egyezményt arról beszélt, hogy a huzamos tartózkodásért folyamodók száma csökken, a szabad mozgás jogával nem rendelkezők közül három hónapnál hosszabb tartózkodásra 2008-ban közel 35 ezren, 2009-ben mintegy 32 ezren kértek és néhány száz kivételével kaptak engedélyt. Az érdemi eljárásra utalt menedékkérők száma mindkét évben 3 ezer alatt maradt, idén várhatóan még kevesebben lesznek. 2010 január 1-én Magyarországon mintegy 1.700 menekült és mintegy 400 oltalmazott és befogadott él, a kiutasítások száma drámaian esik.

Az ellenzéki képviselő ezek alapján azt állapította meg, hogy nincs semmilyen fenyegetettség, a külföldi bűnelkövetők száma az összes bűnöző között kevesebb mint négy százalék, a statisztikai adatok semmilyen aggodalmat nem indokolnak.

A javaslat szerinte az egész családot fogdába zárja, gondolatrendőrséget teremt, hogy a házasulók szándékait olvassa ki. Ha egy pár azért kel egybe, hogy a külföldi félnek legyenek jogai Magyarországon, például tartózkodási és így családalapítási joga, akkor a javaslat szerint ki kell lökni az országból. Ez abszurd, mintha a külföldiek családi élete nem lenne védelemre méltó - fogalmazott.

Az unió kész megoldást kínál a névházasság problémájára amikor a családegyesítésre vonatkozó irányelvében a tagállamok mérlegelési jogkörébe utalja, hogy elutasítják vagy sem annak a személynek a vízum vagy tartózkodási engedélykérelmét, aki a családi kapcsolatot kizárólag a beutazás, tartózkodás érdekében hozta létre - jegyezte meg. Bírálta, hogy a törvényjavaslat szerinte lehetőséget ad kiskorú gyermekek őrizetbe vételére is.

A menekült családegyesítő jogát is aránytalan mértékben korlátozza az indítvány - mondta.

Az elnöklő Ujhelyi István a vezérszónoki felszólalások után az általános vitát elnapolta.