Rövidebb Alkotmányt szeretnének, mi nem lesz az újban benne?

Itt több esetben is az alaptörvényben szereplő részletesség csökken. Itt van például a rendkívüli jogrend, ami három oldalban szerepel most az Alkotmányban. Ennek a nagyobb részét egy kétharmados törvény keretébe kell utalni.

Alapvetően az Alkotmányban csak alaptörvények vannak, a részletekre inkább kétharmados törvények valók. A fölösleges szabályozásokat ki kell iktatni. Az előzőhöz hasonló például a népszavazási törvény, amelynek a fele az Alkotmányban, fele a törvényben van.

Azt mondta, hogy meg kell határozni az állam és az állampolgárok viszonyát, hogyan?

Itt az alapvető jogokról van szó. Meg kell határozni azt a kört, amibe az állam nem szólhat bele, hanem ezt neki biztosítani kell.

Említette azt is, hogy az Alkotmányban benne kellene lennie annak, hogy milyen történelmi véleménye van az államnak magáról?

Itt nemcsak a történelmi véleményről van szó, hanem arról, hogy miként tekint jelenére, jövőjére és múltjára. Európában az alkotmányok a preambulumban hivatkoznak az állam múltjának jelentős eseményeire. Meghatároznak valamilyen államcélt. Az amerikai alkotmány például a boldogság keresését említi, a német az egység megvalósítását.

Azért is van széles társadalmi vitára szükség, hogy egy olyan alkotmányt fogadjunk el, ami időtálló és széles társadalmi konszenzuson alapul.

Többször a keresztény értékrend magyar történelemben betöltött szerepéről. De ugyan úgy a Szent Koronának, 1848-nak vagy 1956-nak. Ez függ attól, hogy milyen részletességgel akarjuk majd ezt megfogalmazni, de nincsen szövegszerű konkrét javaslat.

Van olyan alkotmány, amelyik példaként szolgál?

Több is van, nem szabad egyetlen alkotmányt másolni. A lengyel alkotmány megfogalmazásából például a Trianon emléktörvény vett át néhány dolgot, mint például az Istenre való hivatkozást. De németben is megjelenik ugyan ez.

Egy biztos, nem fogunk semmit sem átmásolni, csak a stílus és a forma lehet irányadó. A magyarországi jogban és máshol is van olyan szellemi és intellektuális forrás, amit tudunk alkalmazni.

Az Alkotmány Bíróság jogköréről is beszélt, hogy ezt módosítani kell, miért?

Szerintem a magyarországi alkotmányjogi panasznak a jelentősége nagyon csekély, a jelentőségét és lehetőségét szélesíteném.

A normakontrol körül is rendezni kéne a jogokat. Nem szerencsés az, hogy ha ma a köztársasági elnök visszaküldi normakontrolra a törvénytervezetet, akkor, amit beleírnak a törvénybe, azt neki alá kell írnia. Még a módosításokra sincs utána normakontrolra lehetősége. Ha mondjuk, beleírnák, hogy megszűntetik az emberi jogokat, alá kellene írnia.

Kivetetné a magyarországi állandó lakóhelyet a szavazás előfeltételei közül, hogy nézne ez ki?

Ebből a tervből az alkotmányra vonatkozó javaslat annyi lenne, hogy vegyük ki a lakcímet, mint feltételt, ami megnyit egy vitát. Ha kivesszük ezt a korlátot, akkor az alaptörvény csak annyit mondana ki, hogy a magyar állampolgároknak lesz szavazati joguk.

A folytatás úgy nézne ki, hogy a korlátozó intézkedéseket a kétharmados választójogi törvényben határozzuk meg. Ennek a tartalomnak kell eldönteni, hogy ad-e szavazati jogot a határon túli magyaroknak.

Ezt a korlátozást nem az Alkotmányban kell meghatározni. Örülök, hogy ilyen súlya van ennek, de az Alkotmányra vonatkozólag csak a saját ötletemet mondtam el. Maga a választójog dönti majd el, hogy megadja-e a jogot.

Két hipotetikus tényező van a határon túliak választójogi lehetőségének megadásában. Az egyik a hazai választójogi törvény mit fog mondani, hiszen most még nem fogadták el. Ebben ugye benne van, hogy nem lehet több kétszáz főnél a Parlament. Meghatározzák majd a választójogi rendszert is, amihez kapcsolódhatnak a határon túliak, csak még nem tudjuk, hogy milyen lesz a rendszer.

Ami még fontosabb, hogy január 1-tól lehet igényelni a lakóhely nélküli állampolgárságot. Nem tudjuk még, hogy hányan fogják kérni ezt: 200 ezren, vagy 2 millióan.

Lesz népszavazás az Alkotmánnyal kapcsolatban?

Elvileg minden előfordulhat, de nincsen most ilyen szándék. Én például nem látom, hogy akár az új Alkotmány egyes pontjainál, akár az Alkotmány elfogadásánál lenne akkora részvétel a szavazáson, hogy az érvényes legyen.

A mai alkotmány a 49-es Alkotmány 89-es radikális változtatások. A változtatásokat az Ellenzéki Kerekasztal tervezte, ami mögött nem állhatott legitimáció. Azután az a kommunista többségű Parlament fogadta el, amelyik szintén nem volt legitim. A mai alkotmánynak csak az adja meg a legitimitását, hogy azok a pártok jutottak be, amelyek alkották. Szerintem az államszervezeti része nem vizsgázott rosszul.

A pártokkal milyen az együttműködés?

Részt vesznek az előkészítésben. Egyelőre abszolút konstruktív a folyamat, megfelelő légkörben zajlanak a megbeszélések. Az MSZP sem vitathatja, hogy megfelelünk a demokratikus elveknek.

Bármilyen ötlet jön, amit mi jónak tartunk, azt nem egyedül akarjuk végiggondolni: mások javaslatait is megvitatjuk. Például Schiffer Andrásnak volt egy jó javaslata, hogy a köztársasági elnök feloszlathassa a Parlamentet, ha nincs meg az év végéig a következő év költségvetése.

Ha végén majd nem lesz meg az egység, akkor az is fontos, hogy az egyes részeknél azért legyenek egyetértések.