Az LMP ostorozza a kormányt

Schiffer András emlékeztetett arra, már a törvényjavaslat beterjesztésekor felhívták a kormány figyelmét, hogy tartózkodjon a jogbiztonságot és az állampolgári bizalmat kikezdő döntésektől, mert ezek nem teszik tervezhetővé az állampolgárok számára a gyarapodást.

Hozzátette, hogy a törvényjavaslathoz benyújtottak egy alternatív módosító javaslatot, mert megértették azt a kormányzati szándékot, hogy a tisztességtelenül húzott, például a BKV-nál kiosztott közpénzek nyomába akartak eredni. A frakcióvezető azt mondta, hogy ezt a szándékot méltányolták, de véleménye szerint ennek végrehajtására lett volna más megoldás.

Úgy fogalmazott, hogy az LMP javaslata kiállta volna az alkotmányosság próbáját, mert az arra tett kísérletet, hogy a különböző munkajogi megállapodások esetében is a hatályos Polgári törvénykönyvnek a jó erkölcsbe ütköző esetekre vonatkozó formuláját lehessen alkalmazni.

Véleménye szerint ha akkor a kormány elfogadja javaslatukat, akkor a kívánt célt, vagyis a közpénzek tisztességtelen kiáramoltatásának a megakadályozását úgy lehetett volna elérni, hogy nem sérül az állampolgári bizalom és a jogbiztonság.

Kijelentette, azért örül az Alkotmánybíróság döntésének, mert "most már számtalan olyan húzása van a narancsuralmi rendszernek, ami alapvetően ássa alá az állampolgári bizalmat".
Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint már régen nem arról van szó, hogy a gazdasági élet szereplői nem érezhetik magukat biztonságban, hanem arról, hogy az egyszerű állampolgárok sem.

Példaként említette, hogy amikor egy közalkalmazott hosszú szolgálati évek után nyugdíjba megy, akkor nem tudhatja, hogy a megérdemelt jövedelme a zsebében marad-e.

Mondanivalóját úgy foglalta össze: ebben az esetben is azt látják, "lehet, hogy a kívánt cél helyeselhető, de olyan eszközöket választ a kormány, amelyek még közép-ázsiai országokban sem megengedettek".