A Magyar Nemzet Online a Századvég alapítványra hivatkozva írta: támogatjuk a kormányt a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. Ugyan akkor a Népszabadság Online egy saját rendelésre készített internetes felmérés alapján arról cikkez, hogy nem támogatjuk a törekvéseket. Valaki úgy tűnik, téved. Megkerestük mindkét felet, miért van ilyen gyökeres ellentét a két eredmény között?

G. Fodor Gábor a Századvég Kutatási Igazgatója:

Egy online közvélemény kutatás egészen más, mint a mienk. A mienk egy reprezentatív felmérésnek számít. Az adatokhoz a merítés is reprezentatív, mert egy véletlenszerű telefonhívás alapján keressük meg a válaszadókat. Itt a hibaszázalék az 3,2-3,6 százalék a hibahatár. Ha mondjuk, 4 százalékot vonnék le, akkor sem változtatna az eredményen. Nem lehet probléma abban, amit mi mértünk, mert maguk a tendenciák világosak.

Az online felmérés nem lehet reprezentatív. Itt mondjuk úgy, hogy az értelmiség az, aki általába véve interneten olvas, végigmegy a kérdőíven, megválaszolja azokat. Így ez a mérés nem tud egy komoly merítést felmutatni, mint akkor, ha felhívnánk vidéken egy hetven éves nyugdíjast, és megkérnénk, hogy válaszoljon. Ők nem fognak netezni, és legkevésbé sem kérdőívekre válaszolni.

A Nollal az is baj, hogy eléggé behatárolható az olvasói köre, hogy kik olvassák, és még inkább, hogy kik szánnak rá időt, hogy válaszoljanak a kérdőívekre.

Ha ennyire szűkítik a dolgokat, akkor ez már olyan, mintha az első Gyurcsány-kormány idején ki jön a Magyar Nemzeten egy kutatás az akkori miniszterelnökről, és mondjuk, a Szonda Ipsos kijön egy másik kutatási eredménnyel, ami reprezentatív, de ettől még a Magyar Nemzet olvasói fanatikusak, és Gyurcsány távozását követelnék.

Az online közvélemény-kutatás merítése erősen politikai indíttatású, mi meg nem tudjuk, hogy kivel beszélünk.

Megkerestük a Népszabadságnak készített felmérés kutatási vezetőjét is, egyelőre várjuk a választ.