A Város Mindenkié csoport elhatározta, hogy fellépnek a hajléktalanok érdekeit sértő, építési törvény hatodik paragrafusa ellen. A csoport egyik tagjával, Erdősné Máriával beszélgettünk.
2010. október 30. szombat 13:51 - Győry S. József
Az építési törvény módosításáról szóló hatodik paragrafus kimondja: büntessék a közterületek minden olyan használatát, amit ez a meghatározás nem tartalmaz: mindez szervesen érinti a hajléktalanokat. Mi a véleményük erről?
A baj az baj
Az elfogadott törvény 6.§-a meghatározza a közterületek rendeltetését, és felhatalmazza a települési önkormányzatokat, hogy büntessék a közterületek minden olyan használatát, amit ez a meghatározás nem tartalmaz. Ez önmagában is a szabadságjogok indokolatlan és önkényes korlátozását jelentheti, de különösen súlyos problémát jelent a hajléktalan emberek számára. A törvénymódosítás valódi célját ráadásul egyértelművé teszi a törvényjavaslat első változatának indokolása, ami a Belügyminisztérium honlapján jelent meg néhány hete: a cél eszerint az, hogy „a közterületek nem rendeltetésszerű használatának esetkörére (pl. hajléktalanok életvitelszerű ottlakása) az önkormányzatoknak lehetőség legyen szigorúbb közterületi szabályok és szankciók megállapítására helyi rendeletükben pl. a hajléktalanok kitiltására a közterületekről.”
Mindez teljesen felháborítja a hajléktalanokat, hiszen ezáltal a jogaik is sérülnek: ők is magyar állampolgárok, így joguk van ott tartózkodni, ahol szeretnének. Nem az a megoldás, hogy kitiltják őket, hiszen ezáltal még több okot adnak a rendőröknek a közterületen élő emberek zaklatására.
A szállókat nem szívesen veszik igénybe a hajléktalanok a különböző, szállást jellemző problémák miatt.
Több hajléktalan van, mint amennyi férőhely rendelkezésre áll. A szállókkal az az egyik legfőbb probléma: nincs meg a saját privát szférája az embereknek, mindenki mindent lát. Az igazi megoldást a szociális bérlakások jelentenék.
Nagyon sürgető dolog lenne a helyzet kezelése, hiszen sokkal több üresen álló ingatlan található Budapesten - minden tizedik lakás, az összes üres lakás nagyjából nyolc százaléka -, mint ahány hajléktalan él a fővárosban.
Több hajléktalan emberrel beszéltem, akik elmondták, az az egyik legnagyobb probléma a szállókkal, hogy a legszegényebbek is lopnak egymástól.
A lopás nem attól függ, valaki hajléktalan, vagy sem. Számtalan tolvaj létezik, aki nem hajléktalan.
Találkoztam olyan emberekkel, akik bűnözőnek tekintik a hajléktalanokat. Miért van ez így?
A statisztikák nem képesek a polgárok szemléletváltozását megmutatni. A hajléktalan embereket ugyan mindenki látja, de tény: a hajléktalan emberek nem isznak többet, mint azok, akik lakásban élnek. Talán nincsenek bejelentve, de a hajléktalanok hatvan százaléka dolgozik. Nem hiszem a hajléktalanokra ki lehetne jelenteni, hogy bűnözők.
Amennyiben kitiltanák a hajléktalanokat a közterületekről, de nem alakítanának ki szociális bérlakásokat, hova helyezhetné az állam őket?
Akinek az van a lakcímkártyájára írva, hogy „közterület”, azzal az emberrel mit fognak csinálni? Kitiltják őket a saját otthonukból? Lelövik, vagy a Holdra száműzik őket?
A Belügyminisztérium honlapján, pár hete megjelent közlemény kimondja: legyenek szigorúbbak a közterületi szabályok és a szankciók megállapítására vonatkozó helyi rendeletek, vagyis a hajléktalanok kitiltása a közterületekről. Ez alatt mit értettek ön szerint?
Ebből a paragrafusból egyértelműen kiderül, a végső cél a hajléktalanok
végleges kitiltása a közterületekről. Ez azért problémás, mert nem bűnözőkről van szó. A hajléktalanság minden embernek a közös problémája.
A nyílt levelükben mit kérnek Schmitt Páltól, a Magyar Köztársaság elnökétől?
Azt kértük, hogy a hatodik cikkelyt vegye ki az építési törvényből.
Mennyi esély adnak minderre?
A nyílt levelünkkel nagyon sok szervezet egyetértett és szintén tiltakoztak a törvényjavaslat ellen úgy, mint az ELTE Társadalomtudományi Kara, a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke, a Társaság a Szabadságjogokért, a Habitat for Humanity szervezet. A lakhatás emberi jog és szeretnénk, hogy ez bekerüljön az alkotmányba.
Milyen a világ a hajléktalan emberek szemszögéből?
Ha ez a javaslat életbe lép, nagyon kilátástalan lesz a helyzetünk, ám jelenleg még kitartunk, hiszen van remény.
Véleménye szerint - és most vonatkoztassunk el a politikától - a szabadságjogoknak hol kell, vagy hol lehet határt szabni, ha egyáltalán lehet?
Szerintem nem lehet. Bűnözők ugyan léteznek, de végül úgyis elkapják és lecsukják a tetteseket. Nem korlátoznám a szabadságjogokat.
