Négyezer tonna szemét volt a folyóban

Az október 26-án kezdődő intenzív szemétgyűjtést száz ember végezte el hat nap alatt, a gát fölött felduzzasztott tárolót minden nap tizenöt csónak járta. A begyűjtött hulladék nagy részét fatönkök, ágak és szalma tette ki - számol be a China Daily című angol nyelvű kínai napilap csütörtöki száma.

A természetes anyagok mellett nagy gondot jelent a háztartási és ipari hulladék is, hiszen a Jangce gát fölötti szakaszán több mint 150 millió ember él, és sok helyen közvetlenül a folyóba öntik a szemetet hulladékkezelési létesítmények híján. A közeli Csungking (Chongqing) város ipara által kibocsátott vegyszerek és a tisztítatlan szennyvíz egy részét is a folyóba eresztik.

Kína eddig csekély haladást ért el a víztárolóban lecsapódó szennyezés korlátozása terén, jóllehet az erre vonatkozó terveket már közel egy évtizede kidolgozták.

Az erőmű pártolói a hatalmas mennyiségű - ráadásul a szénerőművekhez képest tisztább - megtermelt energia és a folyó hajózhatóságának javítása mellett arra hivatkoznak, hogy az erőmű óriási víztárolója révén csökkenti az árvízveszélyt.

Idén augusztusban a heves esőzések és áradások nagy mennyiségű törmeléket mostak a folyóba, mely a gát fölötti víztározóban valóságos szigetté állt össze - az akkori beszámolók szerint egyes helyeken járni is lehetett rajta.

Csen Lej (Chen Lei), az erőművet üzemeltető társaság egyik tisztségviselőjének közlése szerint évente közel 200 ezer köbméter - 80 olimpiai úszómedencének megfelelő mennyiségű - szemetet gyűjtenek össze a gátnál. A társaság évente mintegy 10 millió jüant (290 millió forintot) költ a folyó megtisztítására.

A 2008-ban elkészült Három Szoros-gát a világ legnagyobb kapacitású vízi-, sőt bármilyen elektromos áramot termelő erőműve. Építése több mint 254 milliárd jüanba (8095 milliárd forint) került, hatalmas, közel két balatonnyi méretű víztárózójának kialakítása mintegy 1,3 millió ember kitelepítésével, számtalan kulturális és természeti érték megsemmisítésével járt együtt.