A Velencei Bizottsághoz fordulnak az alkotmánymódosítás miatt

A testület főtitkárának címzett levelet pénteken juttatta el az MTI-nek a TI.

A TI ügyvezető igazgatója, Alexa Noémi mellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, Dénes Balázs, a K-monitor igazgatója, Léderer Sándor, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András, valamint Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke írták alá a dokumentumot.

Ebben leszögezik: tudják, hogy magánszemélyek vagy civil szervezetek nem fordulhatnak közvetlenül a Velencei Bizottsághoz, hogy véleményt kérjenek, de fontosnak tartották, hogy felhívják a főtitkár figyelmét az alkotmánymódosításra és az ő tisztét tartják a legmegfelelőbb fórumnak a testület véleményének kikérésére. Az aláírók szerint ez kulcsfontosságú lehet az Alkotmánybíróság, illetve szélesebb értelemben az alkotmányosság és a jogállam védelme szempontjából Magyarországon.

Az aláírók leszögezték: az Európa Tanács Velencei Bizottságának egyik fő feladata az alkotmányosság terjesztése és védelme. A testület elsődleges feladata, hogy jogi tanácsot adjon egyes országoknak az intézmények demokratikus működésével kapcsolatban.
A levélben ismertették: 2010. október 26-án az Ab megsemmisített egy, a közelmúltban elfogadott törvényt, amely visszamenőleges hatállyal adóztatná a közszférában dolgozók végkielégítéseit. Mint írták: az Ab döntésére válaszul a nagyobbik kormányzó párt frakcióvezetője alkotmánymódosítást terjesztett be az Országgyűléshez.

Kitértek rá, hogy a kormányzó pártok rendelkeznek a törvényjavaslat elfogadásához szükséges kétharmados többséggel, és a 2010-es tavaszi választások utáni hatalomra kerülésük óta hétszer módosították az alkotmányt.
A most tervezett módosítás értelmében az Ab a jövőben nem vizsgálhatná a költségvetést végrehajtását, a központi adónemeket, illetékeket és járulékokat, a vámokat, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmát.

A levélírók jelezték azt is, hogy a frakcióvezető az előterjesztése indoklásában kijelentette: "az Alkotmanybíróság

széleskörű jogositványokat gyakorol a normakontroll terén, ami a rendszerváltás első időszakában indokolt volt. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált".

A levél kitér arra is, hogy Magyarország ezen a héten ünnepli az Európa Tanácsba való felvételének huszadik évfordulóját. A tagsággal a Magyar Köztársaság vállalta, hogy "elismeri a jog uralmának az elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban".

Aláhúzták: Magyarországon az Ab volt 20 éven keresztül a jogállamiság legfőbb garanciája, és az a közintézmény, amely folyamatosan élvezte az állampolgárok legnagyobb fokú bizalmát.